Hazai szakemberek elárulták: tényleg veszélyes az emberre a gyilkos madárkór, küszöbön a védőoltás?

Pais-Horváth Szilvia 2024. augusztus 13. 06:21

A tavaszi tömeges fertőzések után mi most a helyzet, mennyire sújtja a hazai baromfiállományt a gyilkos kór? Mit okoz a fertőzött madárhús fogyasztása és milyen kockázatot jelenthet? Mennyire veszélyes a madárinfluenza, tényleg átterjedhet az emberre is? Utánajártunk a témának! Ahogy a Nébih szakembereitől a HelloVidék megtudta, létezik ellene vakcina, azonban jelenleg Magyarországon nem engedélyezett a baromfiállományok oltása. Ennek gazdasági és szakmai okai egyaránt vannak.


 

A madárinfluenza H5N1-es törzse az elmúlt években világszerte több százmillió baromfit pusztított már el. Idén tavasszal regisztrálták az első olyan madárinfluenzás (H5N1) esetet, amikor a vírus emlősről emberre ugrott. A megbetegedés az Egyesült Államokban, egy texasi szarvasmarhatelepen történt, de a jelentések szerint több államban is felütötte a fejét a szarvasmarhák között a vírus. Az, hogy a H5N1 vagy úgy általában a madárinfluenza-vírusok madarakról emlősökre is terjedhetnek, nem ritkaság, az viszont igen, hogy a texasi eset vírusának genetikai vizsgálata során kiderült: már van egy adaptációs mutáció a vírusban. Nyár közepén jött aztán a hír, hogy Finnországban a világon elsőként oltanak már embereket madárinfluenza ellen- írta meg a Reuters nyomán a Portfolio.

A vakcinákat a finneknél például a szőrme- és baromfifarmok dolgozói, a madárinfluenza-mintákat kezelő laboránsok és az állatorvosok kaphatják meg, akik állatfelügyelőként dolgoznak azokban a régiókban, ahol a szőrmefarmok találhatók. Ezen felül a vadon élő madarakat gondozó menhelyeken, állattenyésztő farmokon vagy az állati melléktermékeket feldolgozó üzemek takarításával foglalkozó személyek is kapnak oltóanyagot, közölte a lap. Ezért is voltunk kíváncsiak arra, mi most a helyzet Magyarországon, melyek jelenleg a legfertőzöttebb megyék? Mennyire sújtja a hazai baromfiállományt ez a betegség? Hogyan lehet egyáltalán védekezni? A HelloVidék kérdéseire a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakembere válaszolt:

HelloVidék: Úgy tudjuk, a madárinfluenza, más néven avian influenza, egy olyan vírusos fertőzés, amely madarakat érint, de néha emberekre is átterjedhet. Az emberek számára a madárinfluenza főként akkor jelent veszélyt, ha közvetlen érintkezésbe kerülnek fertőzött madarakkal vagy azok ürülékével.

Nébih: A fenti megfogalmazás nem teljesen pontos. A madárinfluenza alapvetően a madarak betegsége, tehát valamennyi madárfaj fogékony rá. Sporadikusan előfordulhat emlősökben, és nagyon ritkán embert is megfertőzhet. A betegségnek két fő típusa van: a magas és az alacsony patogenitású madárinfluenza. Ezek közül az alacsony patogenitású általában tünetek nélkül vagy enyhe tünetekkel jelenik meg a madarakban. A magas patogenitású madárinfluenza súlyosabb tüneteket és akár elhullást is okozhat a madarakban. Általánosságban ezt a típust szoktuk madárinfluenzaként emlegetni.

Általánosságban, mi most a helyzet Magyarországon, melyek a legfertőzöttebb megyék?

Jelenleg nincs jelen Magyarországon a magas patogenitású madárinfluenza. Az utolsó megbetegedést baromfiban 2024 áprilisában erősítettük meg Békés vármegyében, azóta nem fordult elő hazánkban.

Jellemzően mennyire sújtja a hazai baromfiállományt ez a betegség?

2020 óta hazánkban, ahogy Európa, valamint a világ más országaiban is a magas patogenitású madárinfluenza visszatérően megjelenik a baromfiállományokban, és gyakran kiterjedt járványokat okoz. Ezek jellemzően a vándorló vadmadarak vonulásához köthetően, szezonálisan fordulnak elő. Magyarországon a legutóbbi magas patogenitású madárinfluenza-járvány 2024 áprilisában volt, és összesen 8 baromfitartó gazdaságot érintett. Jelen állás szerint azonban egyáltalán nem érintett a baromfiállomány a betegséggel.

Milyen állatok vannak leginkább veszélyben?

Ahogy fentebb írtuk: a madárinfluenza alapvetően a madarak betegsége, valamennyi madárfaj fogékony a betegségre.

Mit okoz, miért kell azonnal megsemmisíteni az állományt, ha felüti fejét a betegség?

A magas patogenitású madárinfluenza nagy gazdasági kárral járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Tekintettel arra, hogy gyógykezelni nem lehet, és a légúti vírusokra jellemzően nagyon gyorsan tud terjedni az egyes állományok között, ezért, ha felüti a fejét egy baromfiállományban, az a cél, hogy mielőbb felszámoljuk a betegséget, és megakadályozzuk a további terjedését. Ezért kell az érintett állományt mielőbb felszámolni. A leölt állatok az élelmiszerláncba nem kerülhetnek be, így azokat ártalmatlanítani kell.

Hogyan lehet védekezni?

A betegség ellen az állattartók a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartásával tudnak védekezni. Így például az állatok etetésének és itatásának fedetten szükséges történnie, valamint a takarmányt és az almot is lefedve kell tárolni, hogy a vadon élő madarakkal történő közvetlen vagy közvetett érintkezést elkerüljék állományuknál. A telepen a személyi és járműforgalmat minimalizálni kell, valamint a megfelelő fertőtlenítés is kiemelten fontos, hogy a telepek közötti, emberek és eszközök általi terjedés kockázatát lecsökkentsék.

Van-e bármilyen védőoltás az állatoknál? Hogyan lehet megelőzni a fertőzést?

A betegség ellen létezik vakcina, azonban jelenleg Magyarországon nem engedélyezett a baromfiállományok vakcinázása. Ennek gazdasági és szakmai okai egyaránt vannak. Az állományok megfertőződését a járványvédelmi előírások betartásával lehet és kell megelőzni, a védekezésben ez az elsődleges eszköz.

Mit okoz a fertőzött madárhús fogyasztása és milyen kockázatot jelenthet?

Az állategészségügyi szolgálat által működtetett monitoring rendszer, a vágóhídra történő élőállat szállítást megelőző és a vágóhídon lefolytatott vizsgálatok biztosítják, hogy kereskedelmi forgalomba ne kerülhessen madárinfluenzával érintett baromfi húsa.

Terjedhet emberről-emberre? Volt már Magyarországon erre példa?

Magyarországon baromfiról sem terjedt át emberre a betegség. Néhány országban, főként Ázsiában ritkán előfordulhat, hogy baromfiról átterjed emberre a betegség, viszont emberről-emberre terjedést még ott sem állapítottak meg.

Kutyákra-macskákra átterjedhet a betegség?

Sporadikusan emlősállatokat is megfertőzhet a betegség. Főként akkor, ha nagy mennyiségben van jelen a közvetlen környezetükben élő madarakban a vírus, és azokkal közvetlen vagy közvetett úton érintkeznek.

Címlapkép: Getty Images