Az ázsiai lódarázs megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára - írta cikkében az Agrárszektor. A MATE és a BME közös kutatásában kifejlesztett, új generációs rádiótelemetriás eszköze segíthet a darázsfészkek hatékonyabb megtalálásában. A módszer lényege, hogy egy miniatűr jeladót rögzítenek a darazsakra, így azok elvezetnek a fészekhez. Ez a jelenleg beszerezhető jeladóknál fejlettebb technológia jelentősen javíthatja a fészekkeresés hatékonyságát és hozzájárulhat az inváziós faj terjedésének lassításához. A MATE keszthelyi kutatói és méhész önkéntesekből álló csoportok révén elérhetővé vált telemetriás eszközpark használata során a szakértők szorosan együttműködnek a nemzetközi partnerekkel is.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetikai és Biotechnológia Intézet munkatársai Dr. Kolics Balázs és Kolics-Horváth Éva, a keszthelyi Georgikon Campuson az első hazai észlelés (2023. augusztus) óta folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet a BME munkatársaival együttműködésben az ázsiai sárgalábú lódarázs (Vespa velutina nighrithorax) elleni védekezés területén. A MATE fontosnak tartja az invazív faj elleni védekezésben a tudományos adatokra alapozott megközelítést, valamint az elmúlt időszakban történt kutatási előrelépésekről történő tájékoztatást. A MATE keszthelyi kutatói a témában szorosan együttműködnek nemzetközi partnerekkel. Gyakorlati alkalmazáshoz, külföldi mintára fészekkereső platformokkal felszerelt, méhész önkéntesekből álló kereső csoportokat hoztak létre az egyetem együttműködő szervezetén (MKE) keresztül Somogy és Zala vármegyékben
- írja közleményében a MATE.
Nem kérdés, hogy védekezésre akkor is szükség lesz, ha a darázs már visszafordíthatatlanul elterjedt. Így van ez azokban a nyugat-európai országokban, ahol a faj megtelepedése akár évtizedes múltra tekint vissza és a darázspopuláció korábban elérte már a kártétel ingerküszöbét. A kutatók célja, hogy a nagyvolumenű védekezés szükségességét minél későbbre tolják el, ezáltal a költségek kisebbek lehetnek és később fognak jelentkezni. Nyugat-európai tapasztalatok és tudományos közlemények alapján az ázsiai lódarázs közvetlen kártétele ökológiai és mezőgazdasági szempontból bír jelentőséggel, utóbbi vonatkozásában leginkább a méhészeti, szőlészeti és gyümölcstermesztő ágazatot érinti.
A lakossági észlelések relevanciája
Az ökológiai és mezőgazdasági kártétel mellett azonban a legtöbb észlelés és bejelentés a lakosság részéről érkezik. Ennek logikus, biológiai oka van: tavaszi (ún. primer) fészkeit jellemzően ember által épített létesítményekben helyezi el. A kolóniák többsége azonban – a hazai lódarazsakkal ellentétben – a nyár folyamán átköltözik ezekből a fészkekből a legfeljebb 200 méter távolságban épített másodlagos, úgynevezett szekunder fészkekbe. Ezek jellemző lelőhelye többnyire olyan élőhely, ahol az épített környezet, víz és táplálékforrás (pl. méhészet) hármasa együttesen megtalálható.
Az Agrárszektor cikkének folytatása itt olvasható!
Címlapkép: Getty Images