Egyre jobban szaporodik Magyarországon a Dél-Amerikában őshonos rágcsálónak számító, hódpatkány néven is ismert nutria. A különös állatot először még 2016-ban hazánkban, az azóta eltelt időszakban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén kezdett el gombamód elszaporodni a rágcsáló, de az ország más területén is felütötte már a fejét.
Az elmúlt időszakban gombamód elszaporodott Magyarországon a nagy valószínűséggel a szomszédos országok felől terjeszkedő, tenyészetekből szökött példányok leszármazottjai jutottak el. A nutria elsősorban Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedik, ugyanakkor Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető inváziója.
Az állat nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió több országában jelen van és folyamatosan terjeszkedik. A 70-es és 80-as évekig sok helyen tenyésztették bundájáért, de miután a piac összeomlott, a tenyésztők gyakran szélnek eresztették állataikat.
A nutriák, a horgászok előtt is már jó ideje ismertek, mivel a hódokkal ellentétben ez a faj nappal is gyakran mozog.
De mik azok a nutriák?
A hódpatkány a Baktérítőtől délre fekvő országok majd mindegyikében általánosan ismeretes. Elterjedési köre az Atlanti-óceán partjaitól a Csendes-óceán partjáig terjed. A hazánkban élő állomány a vadászatnak köszönhetően már a 19. század közepére kipusztult. Majd a visszatelepítési programoknak köszönhetően hazánkba nyugatról 1990 táján kezdtek el spontán visszatérni az állatok.
Ökológiai igénye miatt a természetvédelmi szakemberek 2010-ig úgy vélték, hogy egyedei nem képesek átvészelni a hideg teleket, természetes környezetben önfenntartó populációt létrehozni nem tudnak.
A nutria a legnagyobb rágcsálók egyike. Törzse erőteljes, nyaka rövid és vastag, feje vaskos, hosszas és széles, arcorra tompa, feje búbja lapos. Szeme közepes nagyságú, kerek és kiülő, füle kicsiny, kerekded és szélességénél kissé hosszabb. A hódpatkány nagyságra nézve csaknem a vidrával vetekszik, testének hossza 40–45 cm, farkáé pedig majdnem ugyanennyi. Egyes színváltozatokon sárgásszürke és világosbarna pettyezés, sőt egészen rozsdavörös bunda is látható.
Ezek az állatok több féle kórokzót is terjeszthetnek, ám harapásuk lehet a legveszélyesebb. Terjeszthetnek veszettséget, vagy leptospirózist, ami gennyes vesegyulladást is okozhat. Ám főként a harapásuk veszélyes, etetés közben akár véletlenül is okozhatnak súlyos sérüléseket az éles fogaikkal.
Címlapkép: Getty Images