A MATE és a BME közös kutatása fókuszában az ázsiailódarázs-fészkek hatékony megtalálása áll, amiket egy új rádiótelemetriás eszközzel próbálnak lokalizálni. A módszerrel jeladót rögzítenek a darazsakra, hogy elvezessék a kutatókat a fészkekhez - olvasható a sajtóközleményben is.
Az ázsiai lódarázs elterjedése súlyos ökológiai és mezőgazdasági problémákat okoz, különösen a méhészet, szőlészet és gyümölcstermesztés területén. Ezekben az országokban, ahol a faj visszaszorítása már nem lehetséges, kiemelten fontos a hatékony védekezés. Az ázsiai lódarázs fészkeit gyakran emberi építményekben alakítja ki tavasszal, majd nyáron áttelepül magas fákon található, nehezen fellelhető szekunder fészkekbe. Mivel ezek több száz királynőt bocsátanak ki, időben történő felderítésük kulcsfontosságú a terjedés lassítása érdekében.
A MATE és a BME közös kutatásában kifejlesztett, új generációs rádiótelemetriás eszköze segíthet a darázsfészkek hatékonyabb megtalálásában.
A módszer lényege, hogy egy miniatűr jeladót rögzítenek a darazsakra, így azok elvezetnek a fészekhez. Ez a jelenleg beszerezhető jeladóknál fejlettebb technológia jelentősen javíthatja a fészekkeresés hatékonyságát és hozzájárulhat az inváziós faj terjedésének lassításához. A MATE keszthelyi kutatói és méhész önkéntesekből álló csoportok révén elérhetővé vált telemetriás eszközpark használata során a szakértők szorosan együttműködnek a nemzetközi partnerekkel is - olvasható a sajtóközleményben.
Ahogy beszámoltak még róla, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetikai és Biotechnológia Intézet munkatársai Dr. Kolics Balázs és Kolics-Horváth Éva, a keszthelyi Georgikon Campuson az első hazai észlelés (2023. augusztus) óta folytatnak kutatás-fejlesztési tevékenységet a BME munkatársaival együttműködésben az ázsiai sárgalábú lódarázs (Vespa velutina nighrithorax) elleni védekezés területén. A MATE fontosnak tartja az invazív faj elleni védekezésben a tudományos adatokra alapozott megközelítést, valamint az elmúlt időszakban történt kutatási előrelépésekről történő tájékoztatást. A MATE keszthelyi kutatói a témában szorosan együttműködnek nemzetközi partnerekkel. Gyakorlati alkalmazáshoz, külföldi mintára fészekkereső platformokkal felszerelt, méhész önkéntesekből álló kereső csoportokat hoztak létre az egyetem együttműködő szervezetén (MKE) keresztül Somogy és Zala vármegyékben.
A fészkek hatékony megkeresésében a rádiótelemetria jelenthet megoldást
A rádiótelemetriás rendszer kulcseleme egy darázsra rögzíthető jeladó, melynek segítségével a darázs elvezeti a kutatókat a fészekhez. Magát a jeladót egy iránymérő vevő segítségével követik nyomon. Bár az alapelv nem új, azonban az ázsiai lódarázs fészkek megkeresésére optimalizált technika csak 2018 óta létezik, mivel egy 0,2 g-nál kisebb tömegű és relatív nagy hatótávolságú jeladó elkészítése és alkalmazása számos technikai kihívást rejt magában. A jelenleg beszerezhető adók használhatóak, ugyanakkor sok esetben hatótávolság, jelerősség, frekvencia stabilitási problémákkal terheltek, és a beszerzésük is meglehetősen költséges.
Ahogy még megjegyeztés:
BME-MATE együttműködésben Wohlfart Richárd és dr. Miklós Ákos (telemetry.hu) által 2024-ben fejlesztett jeladók műszaki mutatói jelentős előnyt mutatnak az eddigi jeladókhoz képest a labori és terepi mérésekben egyaránt. Az adók elkészítése során az innováció szempontjai az újbóli felhasználás, a nagy hatótávolság, és a kis tömeg voltak. A jobb paraméterek mellett árban is versenyképes lehet az új technológia.
Címlapkép: Getty Images