Mészáros Zoltán, a Templomkert Tanyagazdaság alapítójával beszélgettünk a hagyományokról, a fenntarthatóságról és a kistermelők kihívásairól. Zoltán, akinek családja generációk óta foglalkozik mezőgazdasággal, elmesélte, hogyan őrizte meg a savanyúságkészítés hagyományát, miközben a modern kihívásokkal is szembe néz. Beszélgettünk a helyi piacok szerepéről, a klímaváltozás hatásairól és arról, hogy miért fontos támogatni a kistermelőket.
HelloVidék: Hogyan indult a templomkert tanyagazdaság története?
Mészáros Zoltá: A szüleim is mezőgazdasággal foglalkoztak, zöldséget termesztettek, utána én is elkezdtem feldolgozni azokat. Úgy tűnik, ez egy olyan dolog, ami generációról generációra öröklődik, és bár nem tudhatjuk biztosan, de remélhetőleg a kisfiam is tovább viszi majd ezt a hagyományt.
Mi inspirált, hogy a savanyúság készítésével foglalkozz?
A kisebb területek megműveléséhez kevesebb munkaerő szükséges. Gazdálkodóként nem három hektáros területet művelek meg, hanem csak egy kisebbet, így a termelési volumen is csökken, azonban a hozzáadott érték nő, ami nem feltétlenül jelent bevételkiesést. A befektetett energia megtérül, mivel a kisebb terület hatékonyabb gazdálkodást tesz lehetővé.
Az elégedett vásárlók önbizalmat adnak, hogy van értelme annak, amit csinálok, a két kezemmel értéket teremtek.
Hogyan zajlik a savanyúságok készítése? Vannak-e a tradicionális módszerek, amelyeket követsz?
A termesztési folyamat a magvetéssel kezdődik: tavasszal elvetjük a magokat, majd a fiatal palántákat kiültetjük a szabadföldbe. A palánták gondozása folyamatos odafigyelést igényel, ahogy a növények fejlődnek. Miután a növények beérnek, eljön az ideje a betakarításnak. A frissen szedett zöldségeket alaposan megtisztítjuk, majd következik a feldolgozásuk.
A feldolgozási módszerek között egyaránt találhatók tradicionális eljárások. Például, készítünk fermentált káposztát, amely egy természetes erjedési folyamat során savanyodik, ahol a tejsavbaktériumok tartósítják a zöldséget. Emellett a cukros-ecetes savanyúságok is gyakoriak, ahol az ecet és a cukor keveréke adja a tartósítást és az ízt, amelyhez biológiai erjesztésű ecetet használok. Mindkét módszer hosszú múltra tekint vissza, és évtizedek óta bevált eljárás a házi tartósításban. A savanyúkáposzta és kovászos uborka mellett korlátozottan kapható fermentált csalamádé is.
Milyen tapasztalataid vannak a helyi piacokon és rendezvényeken való részvétellel kapcsolatban?
A Kecskeméti Tanyai Termék Piac egészséges termékekkel minden csütörtökön 13-18 óráig várja a vásárlókat, akik közvetlenül a termelőktől tudnak vásárolni. Ez egy jó lehetőség, hogy személyesen találkozzanak velünk, emellett más piacokon, Lajosmizsén is értékesítem a termékeimet. Azt vettem észre, hogy a vásárlók szeretik, ha találkozhatnak velünk, mert így láthatják ki az, aki az adott terméket előállította és közvetlenül tudnak kérdezni is.
Bár sokan felfedezték a termelői piacok fontosságát, mégis kevesen járnak ki.
Az emberek 99 százaléka a nagyáruházakban vásárol. Ha ezek az áruházak akár csak egy hétre bezárnának, tíz perc alatt elkapkodnák a termelői piacon az összes árut. Olyan kis részt képviselünk a bolti kínálathoz és a teljes vásárlóerőhöz képest, hogy ez szinte észrevétlen lenne. A nagy bevásárlóközpontok miatt a kistermelőknek egyre nehezebb a dolguk, mert kiszorulnak a piacról.
Mennyire fontos a marketing szerepe a termékek értékesítésében?
A marketing szerepe a termékek értékesítésében nagyon fontos a kistermelők számára, mert segít minket abban, hogy kitűnjünk a piacon és elérjük a vásárlókat. A kistermelők gyakran egyedi, kézműves vagy helyben előállított termékeket kínálnak, és a hatékony marketing lehetőséget ad számunkra elérni a vevőket. Sajnos nehéz egyszerre termelni és marketinget is folytatni, erre külön személyt kellene alkalmazni.
Ha nem vagy látható, akkor az emberek nem vesznek észre, és figyelmen kívül hagynak. Aki nincs folyamatosan jelen a vásárlók előtt, az csak akkor tud érvényesülni, ha már hosszú évtizedek óta jelen van a piacon, és jól ismert névvé vált.
Mennyire fontos a személyes kapcsolatok és a tapasztalatok a vásárlók körében?
Sokan azért választják a termékeimet, mert kedvelnek és szimpatikusnak találnak. Ugyanakkor biztosan vannak olyanok is, akik épp ezért nem vásárolnak tőlem. Az emberek igénylik a személyes kapcsolatokat, amit a nagyáruházakban nem kapnak meg, de a piacon igen: egy kedves szót, egy kis figyelmességgel. Ez mindkettőnk számára előnyös, hiszen nemcsak a vásárlásról szól, hanem az emberi kapcsolódásról is.
Mennyire jellemző, hogy szájhagyomány útján terjed, hogy hol lehet megkapni a termékeidet?
Az emberek gyakran ajánlják egymásnak a termékeimet, mert ízlett nekik, például a csalamádé, amit az ebédhez kóstoltak. Sok visszajelzést kaptam arról, hogy hallották, milyen jók a termékeim, vagy épp megkóstolták és elégedettek voltak. Ennek ellenére sokan csak ritkán jutnak el a piacra, ahol vásárolhatnának tőlem, mert egyszerűbb számukra, ha a nagyobb üzletekben veszik meg a szükséges dolgokat.
Milyen hatással van a klímaváltozás és a kiszámíthatatlan időjárás a savanyúságok alapanyagául szolgáló zöldségek minőségére és elérhetőségére?
Sokkal nehezebb minőségi termékeket előállítani, egyes zöldségeket szinte lehetetlen. Évről évre melegebb van, és a forró időszakok is egyre hosszabbak, ami nagy hatással van ránk is. Bár mindent megteszünk a helyzet ellen, én is fóliás védett helyen termelem a paprikát és más zöldségeket, és zöld hálóval árnyékolok, valamint párásítok, de még ez sem elegendő.
Mennyire emelkedtek az utóbbi években az alapanyagárak, amelyek szükségesek a savanyúságok előállításához?
Az alapanyagárak az utóbbi években jelentősen megnőttek, sokkal inkább, mint korábban. Átlagosan úgy vélem, hogy az emelkedés mértéke 100 és 200 százalék között mozog, ami drámai változást jelent a költségeink szempontjából. Ez a növekedés nemcsak a savanyúságok előállításához szükséges zöldségek, hanem más alapanyagok beszerzését is érinti.
Milyen kihívással néz szembe egy kistermelő a jelenlegi gazdasági környezetben?
Az említett nagyáruházakkal kapcsolatos helyzet mellett probléma, hogy a vásárlókban még nem alakult ki a tudatosság, hogy termelőtől vásároljanak. Ha céltudatosan választanák a helyi termelőket, mindkét fél számára kedvezőbb lenne a helyzet. Fontos, hogy támogassanak minket, mert nem csupán a pár kistermelő fennmaradásáról van szó, hanem arról is, hogy akik normális, jó minőségű termékeket szeretnének vásárolni, legyenek képesek ezt megtenni. Ha most nem tartanak életben minket, a jövőben nem lesz már akitől jó minőségű, egészséges élelmiszert tudnának vásárolni, az arra vágyó emberek.
Címlapfotó: Bódogh Gabrriella
Címlapkép: Getty Images