Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a császármetszések aránya az éves születésszámok tükrében nem haladhatná meg a 15 százalékot, Magyarországon ez az arány évek óta jelentősen magasabb, és még lassan emelkedik is. A császármetszések arányát tekintve az Európán belüli mezőnyben is az első harmadba esik Magyarország. Mégis mi folyik a hazai szülészeteken? Ennek járt utána a Pénzcentrum!
A WHO szerint a 10-15 százalék alatti császármetszéses szülés arány az ideális - az ez alatti részarány kockázatot jelenhet a gyermekek és édesanyák egészségére, viszont az ennél magasabb szám túlkezelésre utal. Bár a magyar nők átlagéletkora a szülés pillanatában folyamatosan növekszik - 2023-ben 30,54 év, 2014-ben 30,14 év, 2004-ben pedig 28,27 év volt a KSH adatai szerint -, amivel együtt nő az esély a császármetszésre is, azonban a hazánkban egyre emelkedő a császármetszések arányát nem magyarázza önmagában az anyák emelkedő átlagéletkora - írta a Pénzcentrum.
Vidéken is egyre romlik a helyzet
A NEAK által közzétett utolsó adatok szerint nem történt jelentős javulás az elmúlt években a császármetszéses esetek arányában, sőt inkább romlik a helyzet. 2015-ben a szülések 38,46 százaléka történt császármetszés útján, 2023-ban már 40,86 százalék. Vagyis 79 429 szülésből 32 453 császármetszéssel történt a kórházi összesített adatok alapján tavaly. Ennél magasabb arány 2018-tól 2020-ig fordult elő.
Ha a 2023-as adatokat vesszük figyelembe, akkor a legrosszabb arányt a budapesti Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet mutatta fel: 100%-ot. 50% felett volt az arány a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben (56,43%), az Észak-Pesti Centrumkórházban (Honvédkórház, 54,01%), a Semmelweis Egyetem Klinikai Központban (52,8%), a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban (52,33%), a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban (51,61%), és a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban (50,79%).
A legkisebb volt a császármetszések aránya a kisvárdai Szent Damján Görögkatolikus Kórházban (27,85%), a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban (27,73%) és a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban (26,17%). A WHO ajánlást azonban ezek a kórházak sem érték el. Fontos tudni azonban, hogy ezekben a statisztikákban nagy szerepe lehet, hogy bizonyos kórházaknak milyen forgalmas a szülészeti osztálya, milyen területek tartoznak az adott intézményhez.
A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható, ITT!
Címlapkép: Getty Images