Rusvai Miklós úgy véli, nem lehet kizárni, hogy a jövőben Magyarországon is felüti a fejét a majomhimlő, de ennek az idejét nem lehet megjósolni. A hazai virológus szerint nagyon kell figyelniük azoknak, akik üdülni vagy munkavégzés céljából Afrikába utaznak, ahol a megfertőződött betegek 7-8 százaléka életét veszti.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztusban globális közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a majomhimlő terjedése miatt, és már Németországban is kimutatták a vírus új változatát. Az érintett külföldön (Kelet-Afrikában) fertőződött meg a Klád Ib variánssal, melyet október 18-án mutattak ki a szervezetében. A vírust szoros testi kontaktus útján kapta el az illető, a fertőzés egészségügyi kockázata a német lakosságra nézve alacsony. Az esetet Köln városában észlelték, a beteg egy 33 éves férfi, aki október 12-én került kórházba, később elkülönítették a többiektől. Európában először Svédországból jelentették augusztusban a majomhimlő Klád I vírusváltozat első megerősített, Afrikán kívüli esetét, a kontinensen továbbra is a Klád II változat a domináns.
Rusvai Miklós úgy fogalmazott az InfoRádióban, nem lehet kizárni, hogy a jövőben Magyarországon is felüti a fejét a majomhimlő, de ennek az idejét nem lehet megjósolni.
Elképzelhető, hogy megjelenik, sőt azt mondanám, hogy valószínű. Attól függ, hogy milyen hosszú időtávban nézzük
– mondta a virológus, aki úgy véli, importált esetek még számos országban lehetnek. Az elmúlt fél évben Afrikán kívül hivatalos bejelentés Svédországból, Thaiföldről és Németországból érkezett megfertőződésről. Hozzátette: „statisztikailag ugyan elképzelhető”, hogy akár Magyarország is lehet a következő érintett állam, de ennek „elég kicsi a valószínűsége”.
Felhívta a figyelmet, hogy a majomhimlő új variánsa Afrikában többféle megbetegedés mellett jelentős számban halálos áldozatokat is követel. A fekete kontinensen a megfertőződött betegek 7-8 százaléka hunyt el.
Elsősorban gyerekek betegszenek meg, akik sérülékenyebbek és érzékenyebbek, az immunrendszerük kevésbé működik jól, ezért a kiskorúak között elég magas a halálozási arány Afrikában.
Rusvai Miklós hozzátette: a vírus ellen megfelelő, hatékony higiéniai rendszabályokkal kell védekezni. Ha valaki Afrikába látogat üdülni vagy munkavégzés céljából, azt tanácsolja, hogy „csak óvatosan érintkezzen” a helyi közösségek tagjaival, lehetőleg kerülje a társadalmi érintkezést. Figyelmeztetett, hogy különösen veszélyes a szexturizmus, mert nagyon gyakori, hogy szexuális úton terjed tovább a vírus. Nagyon nem ajánlja, hogy bárki helyi ételeket fogyasszon, mert az Afrikában élő vadállatok is megfertőződhetnek a majomhimlővel, erre számos bizonyíték is van. „Ha valaki erdei állatból készült fogásokat eszik, esetleg nyers hússal találkozik vagy vásárol a piacon, akkor szintén megfertőződhet” – magyarázta a virológus.
Kiemelte, hogy létezik majomhimlő elleni vakcina, és stratégiai tartalék Európában is rendelkezésre áll. Ezt az oltóanyagot azonban nem lehet csak úgy a háziorvosoktól előre kérni vagy igényelni,
kizárólag az országos tisztifőorvos engedélyével lehet felhasználni a vakcinákat.
Ezt a stratégiai mennyiséget azért tartalékolja a legtöbb európai ország, mert ha valahol észlelnek egy importált esetet, akkor tüzetes kontaktkutatás kezdődik, és adott esetben sürgősen szükség lehet oltóanyagra. Ilyenkor mindig a kontaktszemélyeket, illetve az érintettel egy háztartásban élő családtagokat szokták immunizálni.
A vírus egyébként meglehetősen nehezen terjed, hiszen nagyon szoros kapcsolat kell hozzá. Például szexuális kontaktus vagy az, hogy valaki egy háztartásban éljen egy fertőzött személlyel
– fogalmazott Rusvai Miklós.
Címlapkép: Getty Images