Pár évtizeddel ezelőtt a lovak még a mezőgazdaság alapkövei voltak, mára azonban ez megváltozott. Szinte teljesen kikoptak az egész szektorból, pedig lehetne még bennük potenciál - nyilatkozta Pap István Tibor, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének elnöke az Agrárszektornak. A szakember azt is elárulta, hogy Magyarországon sem a lovas kultúrában sem és a gasztrokultúrában sincs jelen jelentős részben a lóhúsfogyasztás.
Magyarországon a lovakat legfőképpen sport-, hobbi-, turisztikai és hagyományőrzésre tartják. A tenyésztők többsége lovassportágakat jelöl meg célként, például díjugratást, díjlovaglást, lovastusát és fogathajtást. A lótenyésztéssel kapcsolatos szakmák iránti érdeklődés a fiatalok körében nő, különösen a szakképzés és felsőoktatás terén - derült ki az Agrárszektor cikkéből.
Pap István Tibor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakembere, hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a lótenyésztési ágazat megfelelő számú szakembert vonzzon. Kiemelte, hogy a díjugratás a legnépszerűbb szakág, de a magyar fajták is kedveltek a hobbi lovasok és hagyományőrzők körében. Az őshonos fajták tenyésztését támogató pályázati rendszer szintén hozzájárul e szegmens fejlődéséhez.
A rendszerváltás után jelentős változások történtek a lótenyésztésben, amikor a magyar tenyésztők is hozzáférhettek a nyugati piacokhoz. Ma már a magyar lótenyésztés a globális lótenyésztés részeként működik, beleértve a genetikai és biotechnológiai együttműködéseket, például mélyhűtött szaporítóanyagok beszerzését és nemzetközi online embrió aukciókat.
A lovak mezőgazdasági szerepe azonban csökkent, bár a szakértők szerint még mindig van lehetőség a lovak alkalmazására a mezőgazdaságban, például a fenntarthatósági okok miatt. Pap István Tibor elmondta, hogy a jelenlegi mezőgazdasági technológiák mellett a lovak használata nem elterjedt, de speciális feladatok ellátásához még mindig versenyképes megoldás lehet.
A lóhús fogyasztása hazánkban nem elterjedt, ami részben a kultúra hiányának tudható be, bár a lóhús tápértéke és íze kedvező.
Európában azonban van kereslet a lóhúsra, és Magyarország is részt vesz a vágólókereskedelemben, főként exportőrként.
A teljes cikk az Agrárszektoron olvasható, ITT!
Címlapkép: Getty Images