A málnát majszoló medve látványa nem azt sugallja, hogy veszélyes vadállat, de ez téves sugallat, mivel a medve olyan nagyragadozó, amelynek egyetlen pillanat alatt megváltozhat a viselkedése, nagyon gyorsan, erőteljesen és veszélyesen szokott támadni – hangsúlyozta a hirado.hu-nak Heltai Miklós. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgató professzora szerint a medvétől félni nem kell, az állattal való találkozásra azonban fel kell készülni, és pontosan azért nem félünk, mert felkészülünk.
Heltai Miklós úgy véli, minden jel arra utal, hogy már Magyarországon is szaparodhat a medve, mivel az állat ilyen gyakoriságú megjelenése és ilyen széles körű elterjedése ezt valószínűsíti.
A medvék jelenlétét megerősítő jelek között Heltai a lábnyomokat és közvetett bizonyítékokat, például ürüléket vagy karmolásnyomokat említette, amelyek alapján nem teljes bizonyossággal, de jó eséllyel azonosíthatók a medvék. A beérkező megfigyelések hitelességét erdélyi kollégái is rendszeresen visszaigazolják.
Magyarországon a medvék számára leginkább az Északi-középhegység területei nyújtanak megfelelő élőhelyet, különösen a Kárpátok déli nyúlványainál, amelyek közvetlenül szomszédosak a medvék ismert állandó elterjedési területével.
Arra a kérdésre, hogy a medvék egyre gyakrabban megjelenhetnek-e az ország különböző pontjain, Heltai szerint a medvepopuláció növekedésével az észlelések gyakorisága is nőni fog.
A magyar erdők élővilágára gyakorolt hatásukról Heltai elmondta, hogy egyelőre nincsenek konkrét hazai kutatási adatok, és a nemzetközi tanulmányok is ellentmondásosak. Annyi azonban biztos, hogy a medvék ragadozó életmódjuk miatt leginkább a szarvasfélék borjaira és gidáira jelentenek veszélyt, különösen a késő tavaszi és kora nyári időszakban, amikor a csülkös vadfajok ellési időszaka van.
Heltai rámutatott, hogy a medvék táplálkozása szezonálisan változik. Nyáron bogyókat és gyümölcsöket fogyasztanak, ősszel és télen pedig nagy energiatartalmú táplálékot keresnek, mint például kukoricát és makkot. A dögevés az év bármely szakaszában előfordulhat náluk, mivel az elhullott állatok is részei lehetnek étrendjüknek.
Címlapkép: Getty Images