5 meglepő igazság az egerszalóki sódombról: valóban tönkretették a természeti kincsünket?

A HelloVidék is cikkezett róla, hogy ismét felröppent a hír, hogy nagy bajban van az Egerszalóki sódomb, ami valójában mészkőtufakúp.. Sokan panaszolják, hogy a helyi látványosság a szálloda odatelepülése óta vesztett a kiterjedéséből, és a körülötte lévő természeti környezet is megsínylette, hogy egy ekkora komplexum épült Egerszalókra. A HEOL most megkereste az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjét, de egyenlőre választ nem kaptak. Addig is összegyűjttek pár korábbi, "kijózanító" tényt, ami vélhetően megcáfolja a sódomb hanyatlásának "mítoszát":

1. Drasztikus módon csökken a sódomb mérete

A híresztelésekkel ellentétben eddig nemhogy csökkent, növekedett a sódomb – pontosabb, kevésbé marketingképes nevén a mészkőtufa kúp – területe. Köszönhetően a vízből való folyamatos kirakódásnak. Számokban kifejezve a évente átlagosan 20,5 köbméter lerakódással növekedett a domb. Ezt egy 3D-s topográfiai felmérés segítségével számították ki, összesen 3 ezer 444 mérési pont adatait összehasonlítva. A nevezetesség 266 köbméterrel lett nagyobb 2006-tól 2020-ig.

2. A színe sem a régi

A sódomb külcsínét, megjelenését több tényező is befolyásolja. Az egyik ilyen a csapadékmennyiség, illetve a kinézete függ még az aktuális évszaktól, valamint a rajta átfolyó víz hőfokától. A feltörő víz 65 fokos, de mire végigfolyik a dombon, addig nyáron 35 fokra, télen pedig akár tíz fokosra is lehülhet. Nagyon összetett okai vannak, hogy hogy milyen színben pompázik. A sok eső például elalgásítja, így értelemszerűen zöldebb lesz, ha sok a napsütéses órák száma, rózsaszínné majd vörösessé válik, és a vízben megtalálható kén miatt erősen elsárgulhat. A mésztufa vegetációs elszíneződése nem ismeretlen jelenség más hőforrások esetében sem, ez a hévízi környezet természetes velejárója.

3. Folyamatosan lopják a természeti kincs vizét

Az eredeti mésztufa domb helyi védelem alatt áll és tévesen gondolják azt, hogy bárki is elvenné a vizet tőle, amely a természeti érték állapotának romlásához vezetne. A valóság az, hogy a területen nem egyetlen kút van. A sódombbal szemben lévő termálfürdő vízellátását egy másik helyről biztosítják, melyet 1987-ben fúrtak. A két kút független egymástól, semmilyen összeköttetése nincs, így nyilvánvalóan a komplexum nem is tudja elvenni a vizet sódombtól.

4. Egyre rondább, minden természetességet nélkülöz már az egykor hófehér képződmény

Félreértésre adhat okot az is, hogy a fürdő építésekor a tulajdonosok létrehoztak a sódomb mellett még két mesterséges medencét, melyekre ráengedték a vizet ugyanarról a kútról. Az elképzelés az volt, hogy szép mészkiválások alakuljanak ki, ám végül nem így történt. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a betonon szinte átsuhant a víz, nem volt ideje kirakódni sem. Éppen ezért több részen betálcázták, amiket betonból illetve, fából alakítottak ki. Mivel ez sem segített igazán, 2018-ban az önkormányzat és az üzemeltető úgy határozott, a mesterséges medencére nem engednek több vizet.

5. Több ezer éve kialakult természeti képződmény pusztult el

A sódomb valójában él és virul és keletkezésével kapcsolatban azonban is cáfolni kell egy "évezredes" mítoszt: bár a feltörő termálvíz valóban 18-20 000 éves a balneológiai vizsgálatok szerint, ám a képződmény egy emberi gondatlanság miatt jött létre 1961-ben. Olaj után kutattak a területen, azonban fekete arany helyett víz tört fel. Mivel a vizet akkor nem zárták el a lerakott kútfejen, szépen el kezdett kialakulni a mészkőtufa kúp A kút vízhozama egyébként 2350 liter/perc, a gyógyvíz közepes oldottanyag tartalmú, kalcium-nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, melynek jelentős a szabad szénsav és metakovasav tartalma és 30 nyomelemet tartalmaz.

Címlapkép: Getty Images