Tudjuk, hogy egészségesebbek lennénk tőle, azt mondjuk, szeretjük, halfogyasztásban mégis messze elmaradunk az európai uniós évi fejenkénti 20 kilogrammos átlagtól, annyira messze, hogy az egész Unióban még mindig mi fogyasztjuk a legkevesebb halat, illetve halászati terméket. Ráadásul, az egész éves adag majdnem felét karácsonykor faljuk fel, és csak a másik 3 kilót osztjuk be az év fennmaradó részében. Míg a listavezető Portugáliában mindenki hetente nagyjából egy kilónyi halételt fogyaszt, itthon ugyanez a mennyiség egy negyedév alatt fogy el.
Talán azért nem szeretjük, mert nem ismerjük – tájékoztatta a HelloVidéket a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
A vásárlók leginkább a pontyot ismerik (89%), utána viszont rögtön két tengeri halféle, a hekk (80%) és a tonhal (72%) következik.
A HelloVidék a Tudatos Vásárlók Egyesületével összegyűjtött pár információt, mit kell tudni a halakról?
Erre figyelj halvásárlásnál:
• Lehetőleg hazai, bio-minősítésű halat vegyél!
• A hazi halakból a busa, amur, kecsege húsának a legmagasabb az egészségre jótékony, többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma.
• Tengeri halból lehetőleg olyat vásárolj, ami viszonylag közelről jön.
• Tengeri halból a kisebb fajokat - pl. szardíniát, heringet, szardellát - válaszd!
• Ezeket kerüld a higanyszennyezettség miatt: cápa, kardhal, tonhal, királymakréla, cserepeshal.
• Keresd a fenntartható tengeri halászatot (MSC) és a fenntartható akvakultúrás halászatot (ASC) jelző címkéket!
Friss vagy fagyasztott halat válasszak?
29 szupermarketben is kapható friss és fagyasztott hal nehézfémtartalmát vizsgálta a Tudatos Vásárlók Egyesülete a laboratóriumban. Az édesvízi halak közül nézték az afrikai harcsát, a busát, a pontyot, a pisztrángot és a pangasiust, míg a tengeri halak közül a hekket, a lazacot és a tőkehalat. Került a tesztbe bio, MSC és ASC minősítésű hal is. Megnézték, hogy van-e bennük egészségkárosító higany, arzén, kadmium vagy ólom, rendelkezik-e független fenntarthatósági minősítéssel.
A legmagasabb összesített pontszámot a hazai tenyésztésű, illetve ökovédjeggyel rendelkező halak kapták.
A lista élére a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. bio busa szelete és pontyszelete, valamint a Győri Előre HTSZ Fresh Fish Today nevű pontya került. Szintén a lista elejére kerültek a fenntarthatósági (ASC, MSC) védjeggyel ellátott termékek is: az Ocean Sea és az Almare Seafood pangasius (cápaharcsa) filéje.
A laboratóriumi vizsgálatok alapján a 29 tesztelt termékből 3 terméknél egyáltalán nem volt kimutatható egyik vizsgált szennyezőanyag sem: Delforg Afrikai harcsafilé és Delforg gyorsfagyasztott pangasius valamint a Classic gyorsfagyasztott pangasius nevű terméknél. Jó hír, hogy a többi terméknél is, a kimutatott nehézfém mennyisége jóval az Európai Uniós határérték alatt volt.
Halfajok tekintetében az édesvízi halakban (ponty, pangasius, afrikai harcsa) volt a legkevesebb nehézfém.
A közösségi gazdaságok mintájára számos közösségi halászat alakult az elmúlt években Európában és az Egyesült Államokban. Ebben a modellben a tagok hal-dobozra fizetnek elő, és heti rendszerességgel veszik át a friss halat a helyi halásztól, egyelőre ez a rendszer Magyarországon nem működik, viszont mutatunk egy térképet, hol lehet friss halat venni.
Boldog halakat nálunk is tenyésztenek, a Szentendrei-szigeten, Tahitótfalu határában egy régi szennyvíztisztító telepen valósította meg álmát Csörgő István. Az 1983-ban bezárt telep betonteknőiben ma évente 10 tonna szivárványos pisztráng nevelkedik. Mivel a pisztráng nagyon kényes a víz tisztaságára, csak kristálytiszta, 12-13 fokos vízben él meg, a minőség garantált, ami a tenyésztőnek sokkal többet ér a mennyiségnél. István szerint egyes takarmányokkal 9-10 hónap alatt is fel lehet növeszteni a halat, de a konyhában úgyis mindenre fény derül.