Szegeden 300 forint körüli, kicsivel az alatti áron több helyen is láttunk lekvárnak való barackot, aprót vagy kicsit túlérettet. Ennek ismeretében nem volt jó ajánlat a 200 forintos ár a külön ládában kínált, már valóban csak válogatás után felhasználható barackért, aminek azért 30–40 százalékát el kell dobni. A piac legolcsóbb, még normálnak nevezhető kajsziját 250 forintért kínálták, de az már tényleg igencsak apró volt.
A piac legdrágább kajszibarackját kilónként 900 forintért kínálták. Ez saját termelésű, szatymazi volt a kiírás szerint.
A Szegedi Zöldség és Gyümölcs Nagybani Piacon kedd reggel a magyar kajszit 300–350 forintért kínálták, import már csak mutatóban volt, maximum 10 százaléka lehetett a teljes felhozatalnak. A választékbővítő portéka kilóját 450–500 forintért adták.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerint az idén jó termésre számítanak a gazdák a tavalyi nagyon rossz év után. A jó ez esetben kissé visszafogott minősítés, Szegeden senki sem látott még ilyen rengeteg kajszit a fáján, nem győzik a gyümölcstől roskadozó ágakat alátámasztani, hogy le ne törjön.
Egyre népszerűbb a gazdálkodók körében a kajszi, ennek köszönhetően termőterülete növekszik az országban. Jelenleg mintegy 5,8 ezer hektáron érik, az ültetvényekről az előzetes termésbecslés alapján az idén körülbelül 32 ezer tonna gyümölcsöt szedhetnek le. Legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol csaknem 1500 hektár található. Nagyobb területek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest és Tolna megyében. Az elmúlt években átlagosan 24 ezer tonnányi volt a termés, tavaly viszont ennél jóval kevesebbet, alig 10 ezer tonnát szedhettek. A termés 70 százalékát az ipar használja fel, csak a többit értékesítik a friss piacon.
A hazai fogyasztás növekedése mellett a magyar kajszi egyre keresettebb külföldön is, évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékeknek. Az elmúlt években 3,5 ezer tonna körüli volt a kivitel, zömmel Ausztriába és Németországba mentek a szállítmányok.