Korábbi cikkünkben az Alföld legjobb ételeiről írtunk, amely Magyarország legnagyobb tájegységeként a magyar konyha kiemelkedő fogásainak otthona. A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország az ország nyugati területének elnevezése, ahol alföldi, dombvidéki és hegyvidéki tájak egyaránt megtalálhatók. A sokszínűség, amely a terület domborzatát jellemzi a gasztronómiában is megjelenik.
Gánica, dudogó és csuszás csibe: a modern fülnek talán már kevésbé ismert kifejezések a hagyományos dunántúli fogások nevei.
A gasztronómiailag három régióra osztható országrészen a hal, a vadhús, a burgonya és a káposzta is kedvelt alapanyagnak számít.
Dél-Dunántúl
A három megyét magában foglaló, egyszerre hegyes, dombos és sík Dél-Dunántúlt a Duna keletről és a Balaton északról határolja, így a halételek kiemelt jelentőséggel bírnak gasztronómiájában. A tolnai táj étkezési szokásait a Duna és a vadban gazdag gemenci erdő formálta. A dunai módra készülő egyben sült halak és a halászlé mellett a csuszás csibe is népszerű húsételnek számít, amelynek a csuszához azonban nem sok köze van, hiszen az étel valójában galuskával egyben főzött paprikáscsirke.
Csuszás csibe
Elkészítés:
Feldaraboljuk a megtisztított csirkét. a hagymát felkockázzuk, majd zsíron dinszteljük. Amikor megpuhult hozzáadjuk a paprikát és ráhelyezzük a csirkedarabokat. Felöntjük annyi vízzel, ami ellepi a húst és a fűszerezés után lefedve főzzük kb. egy órát. Lisztből és tojásokból, csipet sóval kemény tésztát gyúrunk és csipetkét készítünk belőle, amit a húsos ételünkkel együtt puhára főzünk.
Hozzávalók:
- 1,5 kg tanyasi csirke,
- 2 ek. zsír
- 1 nagy fej vöröshagyma
- 1 csapott ek. őrölt piros paprika
- só,
- bors
- 1 tk. szárított majoranna
- 35 dkg liszt
- 3 tojás
és a tálaláshoz ízlés szerint tejföl.
Somogyban népszerűek voltak a főzelékfélék is elsősorban a babból, - amit itt borsónak neveztek- készült törött borsó.
Baranyában jelentős volt a gyümölcstermesztés, így az alma és a körte frissen és aszalt formában is a mindennapi táplálkozás része lehetett, de a területen népszerűek voltak a tésztafélék és a levesek is. A Duna menti város, Mohács specialitásának számít a halászlé, amelynek a levét általában metélttésztával külön fogyasztják el a hústól a helyiek.
Nyugat-Dunántúl
Bármilyen hihetetlen a pozsonyi kifli névre hallgató karácsonyi finomság ötlete a helyi termények és a szomszédos Pozsony élelmiszereinek keveredésével a Nyugat-Dunántúlon született.
Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye, bár egy tájegységet alkotnak, konyhájukban meglepően sok különbség van. A zalai konyha leggyakrabban használt alapanyagai a kerekrépa, a burgonya, a kukorica, a gomba és a hajdina. Szegényebb vidékeken a hétköznapokon laktató, húsmentes ételek készítésére törekedtek, így gyakran csináltak kemencés lángost, kalácsokat, kenyereket, illetve a mindenki által ismert lisztes-krumplis egytálételt, a dödöllét.
A Kisalföld fogásai között megtalálható a főként lisztből készülő sterc, amelyet édesen vagy tejföllel, szalonnával, hagymával és káposztával sósan egyaránt tálaltak.
Közép-Dunántúl
A területhez tartozik Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye, amelynek gasztronómiáját nemcsak a Duna és a Balaton, hanem a Bakony és a Vértes erdői is meghatározták. A kedvelt kisebb vadakat, vadmadarakat gyakran szalonnával megtűzdelve, nyílt tűzön sütötték.
A halászlé változatos elkészítési módjai között szemezgetve egy dologban megegyeznek a vélemények: egy jó balatoni halászlé főzésénél egyharmad ponty, egyharmad ragadozó és egyharmad apró hal kerül a bográcsba.
Balatoni halászlé
Elkészítés:
A halat kifilézzük, majd darabolva és sózva a hűtőbe tesszük. A kockára vágott hagymát egy nagyobb lábasban olajon pároljuk és miután levettük a tűzről hozzáadjuk a piros paprikát, a csontokat, a hal fejét és a farkát, a feldarabolt paradicsomot és paprikát, illetve a fokhagymát. Beletesszük a felkockázott burgonyát, majd felöntjük 2 liter vízzel. Egy óra főzést követően kivesszük a burgonyát és átpasszírozzuk az alaplevet. Újraforrajuk és beletesszük a sózott halszeleteket és főzzük, amíg teljesen megpuhul. Utolsó lépésként pedig 1 dl balatoni fehér bort öntünk hozzá.
Hozzávalók:
- 1 kg ponty
- 2 db burgonya
- 2 fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 db paprika
- 1 db paradicsom
- 1 dl száraz fehérbor (balatoni)
- 2 ek étolaj
- 2 ek őrölt pirospaprika
- 1 ek só
- cseresznyepaprika
A húsmentes hétköznapokon népszerűek voltak a kásaételek és az aszalványból készült hideglevesek, amelyet Nemesvámos környékén dudogónak neveztek.
Címlapkép: Getty Images