Nincs kétség afelől, hogy 2020 a modern történelem egyik legtraumatikusabb éve, amit teljes mértékben a koronavírus-járvány világméretű tombolása határoz meg. Nem elég, hogy a betegség fizikai érintettséget, veszélyt jelent, de a korlátozások, a karantén, a bizonytalan gazdasági helyzet és a szeretteinkért való aggódás mentálisan is igénybe vesz mindannyiunkat. A JAMA Network Open egyik tanulmánya szerint az Amerikai Egyesült Államokban a felnőttek körében a depresszió tünetei megháromszorozódtak az járvány során a „békebeli” időszakhoz képest.
Sok mentális egészségügyi probléma, beleértve a szorongást, előidézhet vagy súlyosbíthat étkezési rendellenességeket, vagy akár visszaesést is előidézhet, ha valakinek már volt ilyen problémája korábban. Ha valaki stressz, unalom vagy szorongás hatására elkezd nassolni vagy a kelleténél többet eszik (főleg szénhidrátban gazdag, cukros élelmiszereket), az a szakértők szerint teljesen természetes válasz.
Igazán problémássá akkor válik, ha ezek a válaszok egyre gyakoribbá és extrémebbé válnak.
Jellemző, hogy az evéssel kapcsolatos problémák kiindulópontja valamilyen drasztikus változás az egyén élethelyzetében – ebbe abszolút beletartozik a hirtelen home office-ra vagy digitális oktatásra való váltás, így ez most egy szomorúan aktuális kérdés.
Hivatalosan étkezési rendellenességnek tekinthetjük a bulimiát, az anorexiát és a mértéktelen evést, túlevést. Ezek nem választhatóak el a mentális egészségünk állapotától, illetve annak diszfunkcionális működésétől. A tudomány szerint főleg a depresszióval és a szorongással vannak összefüggésben ezek a jelenségek. A Good Housekeeping cikke alapján most megmutatjuk, melyek a fő rizikófaktorok, amik a jelenlegi járványhelyzetben kicsit sem segítenek az étkezési problémákkal küzdőknek.
Otthonlét, magány
Az étkezéssel kapcsolatos problémáknak sajnos kiváló táptalajt ad az izoláció. A koronavírus-járvány miatti korlátozások fokozzák az elszigeteltséget, és ha azt érezzük, hogy minden szociális kapcsolatunkat mintha elvágták volna, hozzájárulhat az állapotromláshoz.
Az otthoni munkavégzés kényszere és az, hogy túlságosan közel vagyunk a konyhánkhoz, a hűtőnkhöz, egészségtelen szokásokat alakíthat ki.
Ráadásul ha hajlamosak vagyunk a nassolásra vagy a jó nagy lakmározásokra, ebben a helyzetben senki nincs, aki ezt észrevenné és megakadályozhatná. Ilyenkor jól jöhet, ha felvesszük a kapcsolatot egy megbízható baráttal vagy családtaggal, akivel teljesen őszinték lehetünk. Ha személyesen nem tudunk találkozni, inkább videóhívásban vagy telefonon beszéljünk és hanyagoljuk a klaviatúrát, ugyanis az üzenetküldés a legkevésbé intim kommunikációs mód.
Megüresedett polcok a boltokban
Ha üres polcokat látunk a helyi szupermarketben, ha csúszik a megrendelt étel kiszállítása, esetleg ha készlethiányról, a boltok „kifosztásáról” hallunk-olvasunk a hírekben, annak súlyosabb pszichológiai hatása lehet, mint gondolnánk. Ha tudjuk magunkról, hogy hajlamosak vagyunk mindent összevásárolni (már-már pánikszerűen, és aztán otthon, egyedül felhabzsolni), jól tesszük, ha nem egyedül megyünk a boltba, hanem olyasvalakivel, aki ismeri a problémánkat és időben figyelmeztet.
Közösségi média
A szociális élet korlátozása és a home office logikusan vonja maga után, hogy a barátainkkal, szeretteinkkel, kollégáinkkal való kommunikáció átkerül az online térbe. Otthon, egyedül még jobban, még hosszabban el tudunk merülni a közösségi médiában, ami viszont több szempontból sem annyira pozitív.
A hírfolyamok végtelen görgetése, szorongást keltő hírek, bejegyzések olvasása azért is káros, mert növeli a stresszt, a nyugtalanító érzéseket, amit sokan evéssel próbálnak levezetni, míg másoknál éppen az evés drasztikus korlátozását, megvonását idézi elő.
Azt pedig régóta tudjuk, hogy a külső megjelenés fontosságát túlhangsúlyozó, irreális testideált népszerűsítő megnyilvánulások mennyire rombolóan képesek hatni főleg azokra, akik evészavarokkal küzdenek. Ugyanide sorolhatók az ételekkel, fogyókúrával, testmozgással kapcsolatos posztok is. Ha észre vesszük, hogy egyre jobban zavarnak minket az ilyen témájú bejegyzések, tartalmak, rejtsük el őket a felületünkön, de akár le is tilthatjuk vagy ki is követhetjük azokat a felhasználókat, akik ezzel szórják meg a hírfolyamot. Az alkalmazástörlés is jelenthet megoldást – az applikációt bármikor visszatelepíthetjük a telefonunkra, ha stabilabbnak, nyugodtabbnak érezzük magunkat.
Címlapkép: Getty Images