Egy falatnyi boldogság a bonbon, amikor lágyan szétolvad a szánkban. Keletkezése egy kicsit homályos, de két legenda is kering róla szakmai berkekben. Az embereknek két nagy csoportja van: az egyik része szereti az étcsokoládét - a másik elenyésző myennyiség, említésre sem méltó - , viccet félretéve, a másik része pedig nem. A trüffel viszont hidat képez a két csoport között, mert ez a színtiszta csokoládégolyó sokkal többet tud egy falatnyi étcsokinál, holott az képezi az alapját.
Rengeteg verziója van, abból is engem a szarvasgombás-borsos érdekel a legjobban, de első körben az alap trüffellel érdemes próbálkozni.
A siker nagyobb lesz, mint hinnénk, mert aki egyszer megkóstolta, borítékolhatóan a megszállottja lesz a falatnyi csemegének. Karácsony előtt érdemes néhány trüffeles-bonbonos dobozt is megtölteni vele, hisz ajándéknak is kiválóan beválik, arról nem is beszélve, hogy a bolti édességek árai mellett sokkal kevesebből kijön az otthoni verzió.
Az édesség ára is elszállt az energiaválságban
A szaloncukor és a csokoládé ára is az egekben idén decemberben, ráadásul ezek nemcsak a karácsony, de az advent kedvelt édességei is, valamint számos sütemény alapanyaga is a csokoládé: idén óvatos becslések szerint mintegy 30-40 százalékkal drágultak ezek a nyalánkságok.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége az európai édesipari szövetséggel a CAOBISCO-val közösen felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaválság jelentős hatást gyakorol az édességgyártókra. Az európai édesipar 12.000 vállalatot jelent, ezek 99%-a KKV és 225.000 embert foglalkoztatnak. Európa évi közel 15 millió tonna csokoládét, kekszet és ropogtatnivalót termel 60 milliárd Euró értékben. Ezzel az édesipar Európa egyik legdinamikusabb és legnagyobb gyártó és exportáló ágazatai közé tartozik, amely egyaránt épít a hagyományokra és az innovációra. E mellett nagy mértékben hozzájárul a helyi közösségekhez megmaradásához és fejlődéséhez is.
Magyarországon az édesség szakágazat mintegy 250 vállalatot vonultat fel, közel 5 ezer alkalmazottat foglalkoztat, árbevétele évi 230 milliárd, nyeresége 9 milliárd forint körül alakul.
Az édesiparban különösen a rendkívül energiaigényes sütési, melegítési és mélyhűtési folyamatok nem nélkülözhetik a megbízható és megfizethető energiaellátást. A cégek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy nem lesznek képesek sem kezelni, sem egyszerűen tovább hárítani vásárlóikra a szárnyaló energiaárakat. Különösen a földgáz és a villamos energia ára veszélyezteti a termelést, így azt a képességet is, hogy megakadások nélkül, továbbra is szállítsák a keresett termékeket a fogyasztóknak.
Az energián felül a csomagolás, szállítás, munkaerő, gépek, alkatrészek és az alapvető nyersanyagok költségei is emelkedtek. Jellemző példa a cukor, a dextróz, a glükóz vagy az izoglükóz árának emelkedése, ráadásul ezekből a cukor termékekből a szállítás is akadozik a szűkös készletek miatt. Ha nincs cukor, akkor gyártás sincs. Az energia árak és az ellátási gondok miatt hamarosan sok édesipari cég kerülhet nehéz döntés elé: ideiglenesen leállítsák vagy csökkentsék a termelésüket, vagy termékeket vonjanak ki a gyártásból ezen a télen.
Hogyan született meg az első trüffel?
Soha nem aktuálisabb tehát, hogy magunk fogjunk bele a házi trüffel gyártásába, mint most. De honnan is ered ez a parányi csoda? Két történetet is ismerünk az első trüffel recept születéséről. Elsőként Louis Dufour cukrászmester készítette 1895 karácsonyán, aki ötlet híján megalkotta az első trüffelgolyót. Úgy esett az eset, hogy Chambray-ben üzemeltetett egy cukrászdát, aminek népszerűsége az újdonságokban is rejlett. Abban az évben viszont már nem volt új ötlete egy újabb édességhez, ezért kísérletezni kezdett. Kezdésnek készített egy ganache-t (csokoládé tejszínnel megolvasztva), amit lehűtött, és golyókat formázott belőle.
A golyókat olvasztott csokoládéba mártotta, amit még ezután kakaóporban is meghempergetett. 1902-ben Dufour unokatestvére felfedezte a frenetikus édességet, amit magával vitt Angliába, hogy saját édesség boltjában árulja. Ezután már megállíthatatlanul hódította meg az egész világot ez az apró kis csoda.
Íme a másik történet: baleset szülte az édességet
A cukrászüzemben, ráadásul egy igazi nagyágyú, Auguste Escoffier műhelyében történt egyszer, hogy az egyik cukrásztanonc a felvert tojásos edény helyett egy csokis tálba öntötte a forró tejszínt, majd elkeverte. Miután látta, hogy ez már nem lesz ugyanaz, így korrigálni próbálta azzal, hogy golyókat formált belőle, és kakaóporba forgatta. Így született meg itt a trüffelgolyó.
Tényleg ezt jelenti a trüffel?
A gasztrokutatók és történészek azért vitatkoznak a két legenda igazságán. Sokan azt állítják, hogy a 19. század közepén Svájcban már gyártották a méltán híres édességet, mások szerint pedig ennél is korábban Párizsban, a Sarvadin cukrászdában már szintén kapható volt. A lényeg azonban az, hogy amint a világ felkapta a fejét az édességre, szintén sok mindenki magáénak érezte, és ezzel párhuzamosan el is kezdték kifejleszteni a különleges fajtáit. Volt aki mogyoróvajat tett a csokoládéba, volt aki töltötte, aki nem mártotta csokiba, vagy aki tört mogyoróval ízesítette. Az egyik legnépszerűbb azonban a szarvasgombás lett, hiszen maga a név, hogy trüffel, szarvasgombát jelent. Nem is véletlenül, hiszen a kis göcsörtös, szabálytalan csokoládégolyó leginkább a szarvasgomba formájára emlékeztet.
Az egészséges luxus
A jó minőségű csokoládé drága, különösen idén. De egy nagy tepsi zserbó elkészítése nagyjából mégis háromszor annyiba kerül egy háziasszonynak, mint egy adag trüffel összedobása. A zserbót ráadásul csak úgy kapkodják a vendégek az asztalnál, a trüffelt viszont ínyencségként kezelve csupán egy-egy szemig kóstolják. Nem utolsó sorban sokkal laktatóbb, töményebb, és ha jól dolgoztunk, egészséges is. A kakaóbab ugyanis superfood, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb rangú élelmiszerek egyike, ami nagyon jó hatással van a szervezetünkre. Ha elrágcsálunk egy kis a kakaóbabot, már tettünk az egészségünkért, vitalitásunkért. Éppen ezért, a magas kakaótartalmú csokoládé, kevés cukorral hasonló hatást ér el, és a vonalaink is karcsúbbak maradnak. Bizony, úgy tűnik, hiába luxus édesség a trüffel, mégiscsak megéri kipróbálni.
Trüffelgolyó
Hozzávalók (33-35 darabhoz):
- 250 g 70% étcsokoládé
- 140 ml tejszín (30%)
- nagy csipet só
- 1 kk Holland kakaópor
- 30 g vaj (82%)
- 2 ek rum, brandy, whisky
- Hempergetés: 2 ek Holland kakaópor
Extra tipp: érdemes előző este elkészíteni a csokoládéalapot.
Elkészítés:
- A tejszínt felforralom a sóval és a vajjal.
- A csokoládékat apró kockákra vágom, egy tálba teszem, és ráöntöm a felforrt tejszínes vajat. Hagyom állni 2 percig, majd teljesen csomómentesre keverem.
- Miután langyosra hűlt, belekeverem az alkoholt is, majd lefóliázom és beteszem a hűtőbe egy éjszakára vagy legalább 6 órára.
- Miután megdermedt a csokoládé, előveszem és elkezdem a golyókat formázni. Előfordulhat, hogy túl keményre dermedt, ami nem baj, de a formázáshoz várjunk vele fél órát, hogy könnyebb dolgunk legyen.
- Előkészítek egy kakaóval megszórt tányért, a golyók formázását elkezdem. Mindig egy nagyobb kiskanállal vájok ki a masszából, majd a tenyeremmel megformázom és egyenes a kakaós tányérra teszem.
- Miután elkészültem, az összes csokigolyót meghintem egy szitán keresztül, kakaóporral. Ezután hideg helyre teszem, de már azonnal is fogyasztható. A későbbiekben érdemes dobozban tárolni, úgy egy hónapig is eláll.
A kísérletező kedvűek bátran adjanak az olvasztott csokoládéhoz, még melegen, fűszereket. Kevés őrölt borsot, kardamomot, narancshéjat, durvára vágott diót, mogyorót, liofilizált gyümölcsöket - ha van szarvasgombánk, akkor reszeljünk belőle egy keveset a csokihoz -, de a hozzávalóknak csak az ízlésünk szab határt. A hempergetésnél kakaó helyett darált pisztáciába, őrölt magvakba vagy olvasztott csokoládékba is márthatjuk a falatnyi édességeket.
Címlapkép: Getty Images