Sokan egyféle kicsi Nápolyként emlegetik és az értékelései is olyan jók, hogy szinte hihetetlennek tűnik. A déli part első fatüzelésű nápolyi pizzériáját a déli parton nyitották, családi vállalkozásban. A Pizza Sztori – ami az étterem neve – egy bájos kis történetet takar, ami azt meséli el, hogyan került a hamisítatlan, kézműves nápolyi pizza receptje a magyar tengerhez. Úgy tűnik, az olasz szabályokat is komolyan vették és alapanyagokban sem ismernek kompromisszumot. Az itt készülő nápolyi pizzát kóstolta most meg a HelloVidék a következő tesztjében.
Balatonmáriafürdő legnépszerűbb (és persze egyben legforgalmasabb) utcájában sétálunk, ahol a fagyizó előtt is mindig méteres sorok állnak. A Pizza Sztorit keressük, mert az értékelések és az ismerősök ajánlása szerint is érdemes itt megkóstolni a pizzát, ha valami igazán olaszosra, konkrétabban dél-olaszosra vágyunk. A családi vállalkozás egy igazán autentikus, fatüzelésű látványkemencével működő nápolyi pizzériát álmodott a Balaton partjára.
Majdnem minden asztalon ott virít a foglalt jelzés, de azért még pont találunk egyetlen helyet, ahol leülhetünk. Nem csoda, hiszen péntek van és az embertömegből ítélve meglehetősen sokan választották Balatonmáriafürdőt erre a hétvégére. De vissza a Pizza Sztori sztorijához, amit a meglehetősen egyszerű, első ránézésre mondjuk kevésbé szimpatikus, madzaggal összekötözött étlapjáról ismerhetünk meg. Eszerint Lajos (olaszosan Luigi) mindig délebbre vágyott, aztán egy szép nyári napon motorra ült és Nápoly felé vette az irányt. Az olasz városban kóborolva véletlenül talált egy papírlapot, „mamma szuper titkos olasz receptjével”.
A történet szerint Luigi eltette a receptet, hazajött Magyarországra és elkezdett a garázsban pizzát sütni a recept alapján. Aztán miután egyre többen jártak hozzá, felismerte a problémát, miszerint egyszerre csak négy pizza sülhetett, ezért újra elment Nápolyba, hogy hazavigyen egy igazi, nápolyi pizzakemencét. A sztori itt ér véget, hiszen ezzel megszületett A Pizza Sztori. A hamisítatlan, kézműves nápolyi pizza receptjét (a sztori szerint) azóta is egy mini széfben őrzik és persze naponta hálát adnak érte.
De nézzük az étlapot, amin klasszikus és hagyományos értelemben vett jól ismert pizzákat nem igazán találunk. Igazi olasz étteremhez méltóan a levesek között egyetlen minestrone árválkodik, 1 590 forintos áron. A zöldségekkel alaposan telített egytálételnek nincs egy adott receptje, így itt is kíváncsian kóstolhatjuk meg, hogyan adaptálták az igazi itáliai ízeket a balatoni megvalósításba. Az előételek között három tételt találunk: a tonno saláta (saláta, tonhal, sonkahagyma, olívabogyó- és olaj, citrom) 2 790 forint, a rukkola saláta (rukkola, balzsamecet, mozarella, pármai sonka, pesto rossi, pirított napraforgómag) 2 890 forint, míg a Sztori Aperitivo (pizzakenyér, pármai sonka, pancetta, olívabogyó, parmezán, rukkola) 3 990 forintba kerül.
A legolcsóbb pizza 2 490 forint és paradicsomot (San Marzano), fokhagymát, oregánót és extra szűz olívaolajat rejt. A klasszikus Margherita 2 890 forint, a Cotto (neve a prosciutto cotto-ra az olaszok főtt sonkájára utal) 3 090 forintba, a Cotto Extra (a hagyományos sonkás változathoz itt Genovese pesto és pisztácia is dukál) 3 390 forint, a Bianco (pancetta szalonnával, bébispenóttal és pisztáciával) 3 590 forint. A Napoli (szalámival és szárított paradicsommal) és a Kali Napoli (az előzőhöz hasonló, paradicsom nélkül) 3 390 forint, a Parma (nevéhez méltón pármai sonkával és borsóhajtással) a Bufala (rukkolával, pármai sonkával és Genovese pestóval) és a Salsciccia (ami magyarul olasz sütnivaló kolbászt jelöl) 3 490 forint. A Tonno (tonhallal és salotta hagymával) 3 590 forintba kerül, a Carpaccio (pirított mogyoróval és resaola levegőn szárított, sózott marhahússal) 3 790 forintba, míg a Pera e Gorgonzola (chillis körtével és gorgonzola sajttal) és a Truffle (pármai sonkával és szarvasgombával) 3 890 forintba. A két legdrágább tétel a Gourmet (mozarellával, bresaola tatárral, sült hagymával és kapribogyóval) és a Frutta (mozarellával, keresztúri füstölt kolbásszal, szilával és mascarponéval), mindkettő 3 990 forintos áron érhető el.
A levesekhez hasonlóan, a desszertek között is egyetlen tétel áll magányosan, de az egyértelműen és hamisítatlanul idézi a napfényes Itáliát: a panna cotta 1 190 forintba kerül.
Minden hónapban limitált pizzakínálattal is jelentkeznek: júniusban a fior di latte alapjára készült a pizza, amire pármai sonka, szarvasgomba és popcorn került, amit egy újragondolt SonGoKu-ként is emlegettek. Júliusban igazi helyi csemege, a keresztúri füstölt kolbász adja meg limitált pizza karakterét, amelynek ízét egy kis mascarpone és egy szezonális gyümölcs a szilva emeli ki még jobban.
Mi egy Cotto és egy Buffala mellett döntöttünk. A pizza döbbenetesen gyorsan elkészült, az illata igencsak kellemes. A fatüzelésű kemence sajátosságai alapján az alja kissé szenesre sült – ez persze ízlése válogatja, hogy ki, mennyire szereti az ennyire „égettnek ható” tésztát. Az ízek rendben, nálam a pisztácia meglepően jó párosításnak bizonyult. A Buffala a bazsalikomból, olívaolajból, fokhagymából, parmezánból és fenyőmagból előállított szósszal igazán különleges. A pizzák ízletesek, de őszintén szólva semmi igazán extrán kirívó – legalábbis mi erre jutunk. Abszolút jól laktunk úgy, hogy a szélének egy részét is meghagytuk. Szóval fizetünk és elégedetten távozunk. Már többen alig várják, hogy leüljenek a helyünkre.
Értékelésünk (a fentiek alapján adott pontokat, szubjektív szempontokat tartalmaz):
- Minőség: 8/10
- Ár/érték arány: 7/10
- Kiszolgálás, személyzet: 8/10
- Megközelíthetőség: 9/10
- A hely hangulata, kialakítása: 8/10
Címlapkép: Getty Images