Kedvelt őszi-téli csemege a szelídgesztenye, vásárokban sütve, otthon gesztenyemasszaként süteményekben használjuk egyre többször a hideg évszakokban. De terem-e belőle itthon elég, és mennyibe kerül ez a csemege a boltokban, piacokon? Ha pedig ilyen húzós az ára a valódi gesztenyemasszának, aminek a nagy részét nem babbal pótolják, vajon nem éri-e meg jobban, ha otthon magunknak készítjük el? Mutatjuk, mire jutottunk.
A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték, hazánkban pedig már a 13. században is termesztették. Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét itthon. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Itthon is őshonos, mégis bajban vannak a hazai ültetvények
A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.
Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak.
Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).
Kevés a hazai termés, Olaszországból érkezik a gesztenye
Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.
Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem, tájékoztat az Európai Friss Csapat program.
Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.
A szelídgesztenye felhasználása
A termést gyakran a burkában hagyták, és homokkal letakart hordókban tárolták felhasználásig. Ilyenkor a gyümölcsöt csak a felhasználás előtt verték ki közvetlenül a burokból. De sokáig elállt a héjából kivert, füstölt termés is. Az egészséges gesztenye a dióhoz hasonlóan néhány hétig szárítva, száraz, hűvös helyen tárolva hónapokig is eláll.
A szelídgesztenye felhasználása mindig széleskörű volt - előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, desszertek kedvelt alapanyagaként szolgált.
Azokon a területeken, ahol a talaj alkalmatlan volt a szántóföldi művelésre, a szárított szelídgesztenyéből például lisztet őröltek, és ebből sütöttek a paraszti családok kenyeret. A gesztenyelisztet vízben, vagy tejben megfőzve is előszeretettel fogyasztották. De a burgonya helyettesítésére is gyakran használták. Egyes vidékeken a szilvához hasonlóan megaszalták. Fogyasztás előtt hálóba tették, és forró vízgőz felett hagyták, hogy visszaszívja magába a nedvességet. Így majdnem olyan volt, mint ha frissen szedték volna. Leggyakrabban mégis sütve ették, amihez lyukas aljú, nyeles serpenyőt használtak. Vidéki falvakban Mindenszentek estéjén hagyományosan megsütötték a gesztenyét, s ezzel ajándékozták meg a halottak emlékére harangozó legényeket. Mindenszentek után szabadon gyűjthető, szedhető volt a fákon visszamaradt gesztenye. A gesztenyével a leírások szerint jószágot is hizlaltak.
Kőszeg környékén még lehet gesztenyét szedni
Velem és Cák környékét a nagyszemű gesztenye őshazájának is nevezik. A gesztenye mindig is kedvelte a Kőszegi-hegység klímáját, a gyengén savanyú talajt, így, míg a kéregrák meg nem jelent, és tömeges pusztulást nem okozott, minden adva volt a bőséges terméshez. A kéregrák ellenére Kőszeg környékén mind a mai napig jelentős mennyiségben találni szelídgesztenyét. Errefelé átlagos az idei termés. Így aki az őszi szünetben arrafelé kirándul, még bőségesen találhat gyűjteni valót. Egyébként hasonlóan a gombához, a túrázó a szelídgesztenyét is szabadon, kedvére felszedheti. Persze nem kereskedelmi tételben, de saját fogyasztásra igen.
A Kőszeghez közeli híres cáki pincesorról már kevesen tudják, hogy egykor nem is a szőlő miatt, hanem a gesztenye tárolására építették. Természetesen adódott az is, hogy a tapasztott boronafalú épületek jó részének a szelídgesztenye fája adta az anyagát. Ugyanis magas csersavtartalmának köszönhetően külső térben is rendkívül tartós.
Ilyen áron találtuk meg a csemegét a piacokon, boltokban
A gesztenye hiánycikk még ilyenkor is sok piacon, de a boltokban sem kapható egész ősszel és télen, így érdemes olyankor bevásárolni belőle, amikor látjuk, hogy van. Mivel nem olyan tartós, mint a dió, készíthetünk belőle egy alap gesztenyemasszát (ld. a receptet lent), így biztosan lesz belőle otthon, amikor süteményt akarunk készíteni. És akkor íme az árak:
Az AKI PÁIR legfrissebb adatai szerint Debrecenben a fogyasztói piacokon a 42. héten import gesztenye kapható 3000 Ft/kg áron. Ezzel szemben Szegeden csak a nagybani piacokról van adat, ott az import gesztenye kilóára 3500 Ft, hazai terméket nem találtunk a felhozatalban vidéken. Budapesten viszont Vámház körúti fogyasztói piacon a hazai és az import (olasz) gesztenye kilóára egyaránt1998 Ft.
A boltokban sem jobb a helyzet, ott főleg gesztenyemasszát kaphatunk. A nyers, natúr, 100 százalékban gesztenyét tartalmazó Maroni gesztenyemassza az Auchanban 1249 Ft/200g-os áron kapható. A Tesco kínálatában a Gelato Italiano gyorsfagyasztott natúr gesztenyemassza 250 g-os kiszerelése 849 Ft-ba kerül.
Gesztenyemassza vagy püré készítése házilag
Ha drágálljuk a valódi gesztenyemassza árát, mi magunk is készíthetünk otthon.
Hozzávalók:
- 2 kg nyers gesztenye hájastól (zacskós tisztítottból elég lesz kevesebb - 1,5 kg)
- 30 dkg kristálycukor
- 0,5 dl rum
- 1 vaníliarúd
- 3 dl víz
Elkészítés:
Az első és legfontosabb, hogy tegyük fel a gesztenyét (2 kg) egy órára lobogó vízben főni. Van, aki sütőben süti, nem főzi, így is könnyű lehet megpucolni, ha előtte beirdaljuk a gesztenyét. Ha kihűlt, kés segítségével távolítsuk el a külső héját, és szedjük le a barna belső hártyákat is róla. Daráljuk nagyon apróra a háztartási robotgép késes aprítójával.
A kristálycukrot keverjük össze 3 deci vízzel egy edényben, melegítsük lassan addig, amíg a cukor (30 dkg) teljesen feloldódik, és szirupossá válik. Vegyük le az edényt a tűzről, öntsük bele a ledarált gesztenyét, majd keverjük jól össze a masszát.Vájjuk ki a vaníliarúd belsejét, és adjuk hozzá a masszához (vaníliaaromát vagy esszenciát, de vanillincukrot is használhatunk). Keverjük hozzá a rumot is.
Címlapkép: Getty Images