A javuló eredmények ellenére továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év). Szomorú tény, hogy a legtöbb zöldség, gyümölcs sokszor a nem megfelelő tárolás miatt végzi kukában. A túlérett, megnyomódott, megrepedt termény nem kelt ínycsiklandozó látványt, pedig nem is gondolnád, hogy még így is sok fogyasztható marad. Jó példa a közkedvelt és keresett zöldség, a paradicsom is. Könnyen reped, sérül, mégis sokáig fogyasztható. Hogy miért? Ennek jártunk most utána.
Ahogy azt a 2023-as Magyar Paradicsom Napja összefoglalóban olvashatjuk, Gubacsi Zoltán, a FruitVeB alelnöke arról számolt be, hogy:
Az utóbbi években a támogatási és kedvező hitellehetőségeknek is köszönhetően bő 110 hektárral nőtt növényházi paradicsom területe, így ma már meghaladja a 310 hektárt. A megtermelt 150-160 ezer tonna a paradicsomnak a 75-80%-a bogyós és fürtös típus, a maradék cseresznye- és koktélparadicsom. A hajtatott paradicsom termelői átlagára folyamatosan növekszik nemcsak hazánkban, hanem az egész Európai Unióban. Az összes európai uniós termésmennyiség ugyanakkor csökken, és ezzel párhuzamosan egyre több paradicsom érkezik az EU-ba, főként Marokkóból (70%), illetve Törökországból és Tunéziából. De már hazánk is szereplője lett a nemzetközi paradicsompiacnak, exportunk eléri a 14 ezer tonnát
A közleményben Apáti Ferenc FruitVeB elnök arra világított rá, hogy gazdasági számítások szerint az utóbbi 4-5 évben 70-80%-kal emelkedett a paradicsomhajtatás egy hektárra vetített összes termelési költsége, és az amortizációval együtt az már eléri a 160-180 millió forintot. A jövedelmezőség érdekében ezért a kertészeknek tovább kell növelniük a termesztés hatékonyságát. A paradicsomhajtatók azonban jó úton járnak.
Mi a helyzet az árakkal?
A FruitVeB korábban az Agrárszektornak beszélt arról, hogy az Európai Unió belső paradicsompiaca teljesen nyitott, nincsenek védővámok, azaz, ha az egyik országban esetleg jelentősen drágább lenne az áru mint máshol, azonnal elkezdenének beáramlani valamelyik másik tagállamból az olcsóbb tételek. Ezért a magyar piac termelői árait is döntően az európai tendenciák határozzák meg. Kiemelték, a 2023-as év januárjában kialakult spanyolországi hideg időjárás jelentős áruhiányt és drasztikus áremelkedéseket hozott egész Európában. Ez a hatás a tavalyi év elején nálunk is érződött, de a hazai termelés beindulásával jelentősen mérséklődtek a termelői árak. Az idei felvásárlási árak jóval alacsonyabb szintről indultak, a jelentős európai árualapnak köszönhetően pedig további árcsökkenés várható az árualap bővülésével párhuzamosan.
A paradicsom termelői árak nem lettek magasabbak az idei évben. Az elmúlt 5-6 évben volt egy jelentős növekedési tendencia, de az idei évben az látható, hogy ez nem folytatódik, sőt, a paradicsom kifejezetten olcsóbb lett a tavalyi évhez képest.
A termelési költségek folyamatos emelkedése, az inputanyagok drágulása és az infláció ugyan jelentősen megváltoztatták a termelés gazdasági környezetét, de mindezek ellenére a termelői árakat leginkább a piac keresleti és kínálati viszonyai határozzák meg. Ha az EU-n belül jelentős az árualap , akkor egyértelműen csökkenés várható a hazai piacokon is - közölte a szervezet. Hozzátették, a termelői ár és a fogyasztói árak viszonyát azonban már befolyásolják az emelkedő szállítási költségek, a csomagolás költségei, a különböző termékdíjak, a kiskereskedelmi árrés és az ÁFA-tartalom. Ezekre a terméket előállító kertészeti vállalkozásoknak és az értékesítést végző TÉSZ-eknek nincs ráhatása.
Jelenleg, április elején a nagyobb áruházláncokban a paradicsom már 800-1200 Ft/kg közötti áron beszerezhető (ez két gombóc fagyi ára egy kiló zöldségért), tavaly ilyenkor ez az ársáv még 1000 Ft környékén kezdődött.
Még mindig rengeteg zöldség végzi kukában, többek közt a népszerű és kedvelt paradicsom is!
Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legutóbbi hulladékfelmérése szerint. A több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatták, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe.
A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartások újabb jelentős lépést tettek a fenntarthatóság felé, ugyanis 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.
A mérések a legnagyobb mennyiségben pazarolt élelmiszerkategóriák terén is javulást mutatnak. Jelentős a csökkenés a pékáruknál: 6 év alatt csaknem 60%-kal sikerült mérsékelni a fejenkénti éves pazarlást a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában is jelentős mennyiséget, csaknem 25%-ot sikerült lefaragni a pazarlásból.
A javuló eredmények ellenére azonban továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).
A hazai háztartások összes élelmiszerpazarlása azonban továbbra is 230.000 tonna évente. Fontos tudatosítani, hogy ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi 3 bőséges étkezéssel számolva. Éppen ezért rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih Maradék nélkül programjának felületei is segítenek.
Na, de miért megy a kukába legtöbbször a paradicsom?
Valljuk be, a sérült, törött, repedt paradicsomot már nem szívesen vásároljuk meg, ha otthon látuk meg a zöldséges kosárban, akkor legtöbbször kukába dobjuk. Pedig ezek a jelek legtöbbször még nem károsítják a paradicsomot annyira, hogy ne legyen fogyasztható. Nézzük is meg közelebbről a problémát:
Kétféle repedést fedezhetünk fel a paradicsomon
- Amikor a paradicsomon koncentrikus repedések vannak. Ezek körkörös mintázatban fejlődnek ki, ahol a paradicsom a szárhoz kapcsolódik.
- A másik opció, amikor a paradicsomban a sugárirányú repedések súlyosabbak, és a szártól és a paradicsom oldalától lefelé terjednek.
Mi okozza ezeket a repedéseket?
Az egyenetlen öntözés miatt repedések keletkezhetnek. A száraz időjárás, majd az esős időszak vagy a túlzott öntözés repedésekhez vezet. A paradicsom héja nem tud megnyúlni, hogy befogadja a gyümölcs belsejében felhalmozódó összes folyadékot.
Néha a paradicsom „meggyógyítja” magát, és "bezárja" ezeket a repedéseket. Ezt úgy ismerhetjük fel, hogy a korábbi repedések beforrnak és varrás szerű minta keletkezik rajtuk. De előfordulhat, hogy a repedés súlyosbodhat, így a paradicsom használhatatlanná válik.
A nagy kérdés: ilyenkor dobjuk ki a paradicsomot?
A repedés súlyosságától függően a paradicsom továbbra is fogyasztható. Mindazonáltal teljesen rendben van, ha körbevágjuk a paradicsom repedéseit, és felhasználjuk a jó részeket salátákban, szendvicsekben, salsákban és szószokban. A paradicsom ízét nem befolyásolja a nem repedezett részek. Ha azt látjuk, hogy egy érett paradicsom repedezni kezd, távolítsuk el a többitől, vagy vágjuk le a repedt részeket és fogyasszuk el valamilyen ételben, vagy ételhez.
Fontos: A szabadon és nem hűtőben tárolt, felhasadt paradicsom magához vonzza a legyeket, és gombát, penészt és baktériumokat fejleszthet benne. Éppen ezért ezeket a zöldségeket már nem érdemes elfogyasztani. Fontos tehát a megfelelő tárolás, ebből szempontból is!
Címlapkép: Getty Images