A Coca-Cola sem tagadja: eltérő összetételű Fanta narancsot árul Magyarországon, mint több más országban. A Pénzcentrum egyik olvasója most az Olaszországban kapható üdítővel hasonlította össze a hazait, és mint kiderült: az olaszban jóval több a narancslé. A Nébih már korábban is vizsgálta a gyártó termékeit hasonló okokból, ám jogsértést nem találtak - közölte a hivatal a Pénzcentrum kérdésére, és elmagyarázták, miért is nem feltétlen sérti a kettős minőségre vonatkozó szabályokat, ha egy gyártó más összetétellel, de ugyanazt az arculatú terméket forgalmazza két különböző országban. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője az ügy kapcsán arról beszélt: időnként kétségkívül lehet jobb minőségű élelmiszereket találni más országokban. Mindez abból ered, hogy az egyes gyártóhelyeken az egymással helyettesíthető, helyben nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló anyagokat használják.
Gyakran felmerül az a vád, hogy a nagy élelmiszermultik Kelet-Európában - és Magyarországon is - gyengébb minőségű, más összetételű termékeket árusítanak, mint a nyugati piacokon. Erre tippelt a lap olvasója is, aki olaszországi nyaralás alatt tapasztalta, hogy valami nagyon furcsa a kint árult, narancsos Fanta üdítőkben. Mint ő is beszámolt róla: az itthon kapható üdítő már szemre is "műbbnek tűnik", mint amit Olaszországban árulnak, és ez be is bizonyosodott, amikor megnézte az összetevőket. Az olasz üdítőben ugyanis több "igazi" narancslé van. És egymás után kóstolva is komoly különbségek tapasztalhatók a két termék között:
Mialatt a magyar ízre is műbb, gejlebb, addig az Olaszországban vásárolt terméken érezni, hogy látott már igazi narancsot, ezáltal savanykásabb is
- foglalta össze.
A gyártó sem tagadja, itthon mást árul
A Coca-Cola Magyarország is megerősíti olvasójuk tapasztalatait, a weboldal termékleírásában is feltüntetik, hogy bizony nem minden országban ugyanolyan az üdítőital:
A Fanta Narancsot Európa-szerte gyártjuk, és a különböző országokban eltérő lehet a gyümölcslétartalma. Az egyes országokban a gyümölcstartalom többnyire hasonló a helyben kapható hasonló termékekéhez, valamint összhangban van az érvényes helyi szabályozásokkal. A Fanta Narancsot Európa-szerte cukorral vagy cukor és édesítőszerek kombinációjával édesítik. Folyamatosan dolgozunk az italaink cukortartalmának csökkentésén, ezért előfordulhat, hogy a termékben lévő édesítőszerek és cukor aránya országonként eltérő. A helyi termékjellemzőket mindig feltüntetjük a csomagoláson, hogy Ön a teljes összetevő- és tápértékinformáció birtokában élvezhesse az italt
- írta a vállalat.
És valóban, mialatt a magyar üdítő összetétele így néz ki:
- víz, fruktóz-glükózszirup, narancslé sűrítményből (5%), szén-dioxid, étkezési sav: citromsav, természetes narancs aroma egyéb természetes aromákkal, antioxidáns: aszkorbinsav, színezék: karotinok, stabilizátor: guargumi.
Ehhez képest az olasz Fanta narancs összetétele:
- víz, narancslé sűrítményből (12%), cukor, szén-dioxid, savanyító: citromsav, természetes citrusfélék aromája, stabilizátor: akácgumi, antioxidáns: aszkorbinsav.
Ami a legszembeötlőbb,
hogy a külföldi változatban duplaannyi narancslé van, mint a Magyarországon kaphatóban.
Erre jutott a Nébih-vizsgálat
Az ügyben megkeresték a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is, arról érdeklődtek, ők kaptak-e fogyasztói bejelentést az említett üdítő miatt, és ha igen, vizsgálódtak-e az ügyben, és ezek milyen eredményre jutottak. A hatóság közölte:
korábban az üdítő Magyarországon és Ausztriában forgalmazott változatát már összehasonlították.
A 2017-es vizsgálatról azt írták: akkor is azt tapasztalták, hogy az egyes országokban forgalmazott azonos megjelenésű termékek gyümölcslé-tartalma nem azonos. Az érzékszervi tulajdonságaik közül leginkább a színük és az ízük tekintetében különböztek.
Ugyanakkor érdekes tapasztalat volt, hogy a laikus fogyasztói csoport kedveltségi tesztjén a hazai forgalmazású, sötétebb színű, aromásabb illatú és édesebb ízű termék bizonyult kedveltebbnek, az osztrák forgalmazású, világosabb színű és savanykásabb termékkel szemben. Gyümölcslé-tartalmuk valóban nem volt azonos: az osztrák 3% narancslevet tartalmazott, a hazai 6%-kal szemben (ami jelenleg 5%). Ezenkívül az osztrák változat cukorral készül, míg a hazai üdítőitalok fruktóz-glükóz szörppel
- részletezte a Nébih.
Ugyanakkor, mint közölték: mindezek az eltérések – a gyártói nyilatkozat figyelembevétele mellett – jogszerű és objektív okokkal indokolhatók, mert nemzeti jogszabályunk nincs az üdítőitalok gyümölcslé-tartalmára vonatkozóan, míg más tagországokban létezik ilyen szabályozás.
Tehát a gyártó által meghatározott összetételt az adott ország fogyasztói elvárása befolyásolja (Ezt nevezhetjük „nemzeti ízpreferenciáknak”). A fruktóz-glükóz szörp felhasználását a hazai alapanyag-felhasználás előtérbe helyezése indokolja, ugyanis a hazai cukorgyártás volumene lecsökkent a fruktóz-glükóz szörp előállításához képest, az alapnövények (cukorrépa vs. kukorica) termesztését tekintve is
- fogalmaztak. Emlékeztette: a narancsos Fanta üdítőitalt többféle receptúra alapján gyártják, országonként eltérő narancs, cukor, glükóz-fruktóz szirup és egyéb, akár mesterséges édesítőszer felhasználásával.
- Olaszországban – ahol a narancs megterem – jellemzően magas gyümölcslé-tartalommal állítják elő a Fanta-t (12%, de van 20% szicíliai vérnarancslevet tartalmazó változat is)
- Görögországban 20%,
- Franciaországban 12%,
- Portugáliában 8%,
- Spanyolországban 6%,
- Magyarországon 5 % (ahogy a lengyeleknél és svédeknél is),
- Angliában 3,7%,
- Németországban és Ausztriában 3%-os gyümölcslé- tartalommal kerül forgalomba az üdítőital.
A különbség oka – többek között – az eltérő nemzeti elvárásokban és jogszabályi környezetben rejlik. Van, ahol a megtermett gyümölcs felhasználására, máshol a cukor csökkentésére, megint másutt a glükóz-fruktóz szirup mérséklésére vagy épp a mesterséges édesítőszerek elkerülésére helyezik a hangsúlyt - magyarázta a Nébih.
Ezenfelül a nemzeti ízpreferenciák is változók lehetnek, azonban itt meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben a gyártó erre hivatkozik, azt hitelt érdemlően és dokumentálva szükséges alátámasztania. Az országonkénti különbségre és annak okaira, a gyártó Coca-Cola Company honlapján, a termékinformációknál – a gyorséttermi italautomaták problémájával egyetemben – külön is felhívja a figyelmet
- tették hozzá.
Nem mítosz, hogy külföldön vannak jobb élelmiszerek
A feltűnően különböző üdítők kapcsán Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője a Pénzcentrum kérdésére kifejtette: a vizsgálatok gyakran kimutatnak ilyen eltéréseket, amelyeknek legfőbb oka, hogy a gyártók alapvetően igyekeznek földrajzilag észszerű távolságból beszerezni az alapanyagokat, még ha a receptúra alapvetően hasonló is. Az egyes gyártóhelyeken ugyanakkor az egymással helyettesíthető, ám helyben nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló anyagokat használják.
Közismert példa egy-egy üdítőital, amelynek cukortartalmát nálunk a kukoricából készült izocukor, északabbi országokban a répacukor, míg az Egyesült Államokban és Mexikóban a nádcukor adja. Hasonló különbségeket több élelmiszernél fel lehet fedezni. Gyümölcstartalmú élelmiszereknél például eleve a helyi termelésben is eltérő ízvilágú fajtákat lehet beszerezni. Nyilván némileg más íze és szárazanyagtartalma van egy spanyol és egy német áfonyának, így még az azonos recept használatával is lehet különbség két áfonyás joghurt között az említett országokban
- fejtette ki.
Szerinte is sok élelmiszer esetében felmerül a kettős minőség vádja (azaz például Magyarországon gyengébb minőségű ugyanaz a termék, mint mondjuk Ausztriában, Németországban), de jobbára inkább eltérő minőségről lehet beszélni, vagyis helyettesíthető alapanyagok használatáról. Azt viszont a szakember is megerősítette: időnként kétségkívül lehet jobb minőséget találni más országokban.
Ennek hátterében a helyi igények, a vásárlók komolyabb elvárásai és az erősebb verseny áll. Sok esetben azonban csak a vásárlók szokásaival lehet magyarázni a különbségeket. Például régebben egy magyar húsipari cég mediterrán jellegű szalámikkal jelent meg a magyar piacon, amelyek kiváló minőségűek voltak, de a magyar vásárlóknak szokatlan ízvilágot jelentettek, így nem is lettek sikeresek
- fogalmazott.
A főszerkesztő úgy gondolja, hogy a kettős minőség elleni szabályozásokat egyébként nagyon nehéz betartatni, mert a gyártók teljesen észszerű módon a megfelelő beszerzésre, a helyi fogyasztók elvárásaira és a költségek optimalizálására törekednek.
Sok esetben ráadásul az eltérő minőség nem is feltétlenül jelent jobb vagy rosszabb választást, sokkal inkább csak a helyben hozzáférhető alapanyagok különbségéből adódik
- magyarázta.
Mit mond a fogyasztóvédelem?
Az úgynevezett kettős minőség ellen már jó ideje folytat harcot a hazai fogyasztóvédelem, és a többi hatóság. Ennek kapcsán Dr. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke a lap megkeresésére kifejtette: a kettős minőség tilalmára vonatkozó szabályozás nemcsak hazai, hanem Uniós szinten is igen szigorú, a 2022. május 28-án hatályba lépő szabályok tehát minden Uniós tagállamra vonatkoznak. A szabályozás pedig minden termék vonatkozásában felmerül, élelmiszerekre és nem élelmiszerekre egyaránt - húzta alá a szakember.
Az Uniós és az átültetett hazai szabályozás alapján megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül az a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Kivételnek minősül az, ha ezt az eltérő forgalmazást jogszerű és objektív tényezők indokolják
- vázolta Baranovszky György.
Szerinte az üdítőital példája tipikus esete annak, amikor ugyanolyan terméket, ugyanazon márkanévvel, valószínűleg ugyanazon formai megjelenítéssel árusítanak, mégis eltérő összetétellel.
És bár minden esetet egyedileg kell elbírálni, feltehetően a magasabb gyümölcstartalom mögött objektív tényezők nem állnak. Fontos tudni, hogy ilyen esetekben – élelmiszer esetén – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH) van hatásköre eljárni
- tette hozzá a FEOSZ ügyvezető elnöke, aki azt is elárulta, hozzájuk, mint civil szervezethez kisebb számban érkeznek ilyen bejelentések.
Tízéves probléma
A Pénzcentrumnak küldött válaszában a Nébih arra is emlékeztetett: az úgynevezett kettős minőség jelenségének kutatása 2014-től kezdődően több éven keresztül folyt Magyarországon, mivel az eljárások megindításának lehetőségét még nem biztosította jogszabályi háttér 2022. május 28. előtt. Ezt követően – az alábbi jogszabályok alapján – rendezetté vált e terület hatósági ellenőrzése, az esetleges hibák feltárása és szankcionálása.
- A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (2) bekezdésének c) pontját átültetették a következő magyar jogszabályokba: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 6. § (2) bekezdés c) pontja, miszerint:
- (2) Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá, c) az a gyakorlat, melynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak, kivéve, ha ezt jogszerű és objektív tényezők indokolják, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Élelmiszerekre vontkozóan az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 14/B § (1) és (2) bekezdései:
- 14/B. § (1) Ha a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott élelmiszerrel, az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó felelős azért, hogy a Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer a másik tagállamban forgalmazott élelmiszertől összetételében vagy jellemzőiben ne térjen el jelentősen, kivéve, ha azt jogszerű és objektív ok fennállása teszi szükségessé.
- (2) Az (1) bekezdés szerinti jogszerű és objektív oknak minősül különösen, ha az élelmiszer összetételében vagy jellemzőjében jelentkező eltérést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint jogszabály által előírt követelményeknek való megfelelés, valamely alapanyag élelmiszer-jelölésen feltüntetett eredete, időszakos jellege vagy a hazai fogyasztók egészséges és tápláló élelmiszerekhez való fokozottabb hozzáférésére érdekében tett receptúramódosítás indokolja.
Mint a hatóság kiemelte: a vonatkozó jogszabályok egységes értelmezése, valamint az érintett élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók segítő tájékoztatása érdekében a Nébih – Európában az elsők között – Útmutatót állított össze. Ennek összeállítása során a hivatal folyamatosan egyeztetett az érintett szakmai szervezetekkel, és figyelembe vette a mintegy 10 éven át végzett összehasonlító vizsgálatok tapasztalatait is. Az Útmutatóban olyan egyértelmű megállapításokat rögzítettek a szakemberek, mellyel a kettős minőség ténye kizárható, ezáltal pedig elkerülhető a vásárló megtévesztése.
Így jogszerű más összetételű élelmiszert árulni
Leszögezték azt is, a hatósági vizsgálatok folyamata – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően – az Útmutató iránymutatásai alapján történik, az összehasonlítandó termékek körültekintő vizsgálatával. E folyamat része az is, hogy az adott termékek előállításában történt változást vagy módosulást is nyomon követik. Amennyiben változás tapasztalható a gyártásban, abban az esetben a változás okát kell feltárni, mert csak így állapítható meg, hogy objektív okról van-e szó.
A már említett Útmutató külön fejezetben felsorolja és részletezi a jogszerű, valamint az objektív okokat példákkal érzékeltetve, hiszen a vonatkozó jogszabályi hely csupán keretezi a jelenséget, és nem tér ki a részletekre. Jogszerű és objektív okok az alábbiak lehetnek:
- jogszabály által előírt követelményeknek való megfelelés (például: Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezései);
- különböző országban lévő gyártóhelyeken gyártott termékek esetében, amennyiben az adott ország hazai vagy logisztikai szempontból ésszerű közelségben lévő országok alapanyagainak felhasználásával történik; ill. az adott ország gyártási kapacitását kihasználva történik, ezáltal csökkentve az ellátási láncot (igazolásul szolgálhat a 74/2012.(VII.25.) VM rendelet Magyar termék és a Hazai termék kategóriának való megfelelés);
- indokolt ideig tartó eltérés új receptek és önkéntes receptmódosítások miatt, ahol több tagállamra kiterjedő, egyszerre történő piacra való bevezetés műszakilag és gazdaságilag nem megoldható;
- nemzeti ízpreferenciák figyelembevétele, amennyiben a gyártó ezt igazolni tudja (pl. kóstolási teszt/fogyasztói felmérés, hazai ízpreferencia nemzeti minőségrendszerrel (KMÉ) történő igazolása).”
- A dokumentum többek között az objektívnek, jogszerűnek nem vehető helyzetet is pontosítja:
- Amennyiben viszont a kettős minőség megállapítható - mivel a vizsgált termékek azonosak, ugyanakkor eltérésüket jogszerű és objektív ok nem indokolja - ezesetben fennáll a jogsértés.
Például, ha egy azonos márkajelzésű, megnevezésű, megjelenítésű és jelölésű zöldségkonzerv laboratóriumi vizsgálati eredményei jelentős mértékben eltérnek egymástól, továbbá a nyomonkövetési vizsgálat során kiderül, hogy a nyersanyag (fajta, keverési arány) nem azonos. Az Útmutató Mellékletében számos példát bemutat a Nébih az előfordult különböző esetek kapcsán.
A hatósági összehasonlító vizsgálat arra is kiterjed, hogy a termék-előállítás során történt-e receptúra módosítás, ez mennyire volt indokolt, és ennek következtében változott-e, és ha változott, akkor milyen irányban a késztermék tápértéke, illetve érzékszervi tulajdonságai. Minden hatósági vizsgálat elsődleges szempontja az az alapvető fogyasztói elvárás, miszerint azonos márkajelzésű, megnevezésű, megjelenítésű és jelölésű termékek összetétele azonos legyen, és érzékszervi tulajdonsága, élvezeti értéke se térjen el jelentős mértékben egymástól
- magyarázták.
Mivel a „jelentős eltérés” fogalmát jogszabály nem határozza meg, ezért az Útmutató biztosítja az egységes értelmezést az érintett szakmai szervezetek egyetértésével. Tehát adott termékek összehasonlító vizsgálatát a termékek jellemzői között fennálló jelentős eltérés megléte indokolja, amely nem mindig határozható meg abszolút értékű számjegyekkel vagy nem mindig fejezhető ki százalékos arányokkal.
Gyakran előfordul?
Arra a kérdésre, hogy milyen gyakran fordulhat elő, hogy a magyar vásárlók kettős minőséget tapasztalnak, a Nébih közölte: fontos tudni, hogy az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálata alapvetően az európai uniós tagországokban forgalmazott azonos márkajelzésű, megnevezésű, megjelenítésű és jelölésű élelmiszerek összehasonlító vizsgálatait jelenti.
Kizárólagosan csak ezt a témakört érintő célvizsgálat az utóbbi időszakban nem történt, az összehasonlító vizsgálatok eredményeképpen elmarasztaló határozat nem született. A kettős minőség jelenségének hazai előfordulási gyakoriságára és mértékére leginkább abból lehet következtetni, hogy a hivatalunkhoz beérkező számos közérdekű bejelentés közül mennyi érinti ezt a témakört. A már említett Útmutató megjelenése óta a hazai forgalomban lévő élelmiszerek minőségével kapcsolatban rengeteg fogyasztói észrevétel/panasz érkezett, viszont a kettős minőség jelenségére alig történt utalás, és még az is visszavezethető volt valamely objektív okra
- ismertették hozzátéve, hogy természetesen, ha gyanú merül fel bármilyen élelmiszer kettős minőségére – akár közérdekű bejelentés kapcsán – azonnal kivizsgálják az ügyet.
A korábbi, hazánkban és az EU-ban zajló, e területre irányuló vizsgálatokat követően a felelősen cselekvő gyártók maguk is odafigyelnek arra, hogy ez a vád ne érhesse őket. Ennek céljából számos intézkedést tettek, pl. harmonizálták a különböző gyártóhelyeiken lévő előállítási folyamatokat, valamint a nem azonos termékek megkülönböztethetőségére is hangsúlyt fektetnek
- zárta a Nébih.
Címlapkép: Getty Images