Az elmúlt hónapokban szokatlanul sok termékvisszahívásra került sor Magyarországon, amelyeket a Nébih hivatalos közleményeiben rendszeresen közzétett. Bár első ránézésre úgy tűnhet, hogy az élelmiszerlánc problémái megszaporodtak, a háttérben elsősorban a transzparens kommunikáció, a kiterjedt médiafigyelem és az online információterjesztés áll. A Pénzcentrum azáltala feltett kérdésekre kapott hivatalos válaszok segítségével járja körül, milyen tényezők határozzák meg a termékvisszahívások gyakoriságát, milyen problémák fordulnak elő leggyakrabban, és hogyan segíti a Nébih a fogyasztók tájékozottságát.
Az elmúlt hónapokban szokatlanul sok termékvisszahívásra figyelhettünk fel a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) hivatalos közleményeiben. Csak 2024 májusa közepe óta 33 esetben hívták vissza az érintett termékeket. A termékvisszahívások között élelmiszerek, étrend-kiegészítők és egyéb fogyasztási cikkek is szerepeltek, gyakran egészségre veszélyes tényezők – például allergén anyagok jelenléte, szennyezettség vagy nem megfelelő összetétel – miatt. Ez a tendencia sokakat elgondolkodtat, hogy vajon mi állhat a számok mögött: egyszerű véletlenről van szó, vagy a hatóság szigorúbb ellenőrzéseket és új vizsgálati módszereket vezetett be?
A Pénzcentrum megkereste a Nébih-et, hogy választ kapjunk arra, mi indokolhatja a termékvisszahívások hirtelen megugrását. Lehetséges, hogy a hatósági előírások szigorodtak, vagy új prioritásokat tűztek ki a fogyasztók egészségének védelme érdekében? Az ilyen vizsgálatok különös jelentőséggel bírnak, hiszen a visszahívott termékek gyakran súlyos kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára. Cikkünkben annak járunk utána, mi állhat a háttérben.
Miért tűnik többnek a visszahívás?
Az utóbbi időszakban egyre többen figyeltek fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) termékvisszahívásokról szóló közleményeire. 2024-ben különösen szembetűnővé vált, hogy a hatóság gyakran rendelt el ilyen intézkedéseket, ami kérdéseket vet fel az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer változásaival, a gyártók felelősségével és a fogyasztók tudatosságával kapcsolatban. Többek között erre jó példa, hogy csak az elmúlt 1,5 hónapban, tehát november-decemer közepéig tartó időszakban 9 visszahívásról került ki közlemény a hivatal által. Ezek olyan termékek voltak, mint a
- mangalica kolbász
- száraz kolbász
- bio zabszelet
- fehérjepor
- cukrozott mák
- adventi kalendárium
- bio granola
- szárnyas virsli
- de még egy kerámia rénszarvas is.
A Pénzcentrum ennek hátterét vizsgálta meg a Nébih hivatalos válaszai alapján. A Nébih szerint a visszahívások számának növekedése mögött elsősorban a tájékoztatás kiterjedtebb formái állhatnak.
A médiában és a közösségi oldalakon való közzététel elterjedése miatt tűnhet úgy, mintha a termékvisszahívások gyakrabban fordulnának elő
– magyarázta a Nébih. Azt is tisztázták, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági rendszer alapelve, hogy a gyártók és forgalmazók elsődleges felelősséget viselnek a termékek biztonságáért. Ha egy vállalkozás hibát észlel, azonnal kezdeményeznie kell a visszahívást. A hatóság ebben az esetben a megfelelő intézkedések végrehajtását vizsgálja, és csak szükség esetén alkalmaz szankciókat.
Az utóbbi fél év vonatkozásában is elmondható, hogy nem került sor szankció kiszabására
– hangsúlyozta a hivatal. Ez az információ arra enged következtetni, hogy a visszahívások gyakoriságának látszólagos növekedése nem a tényleges problémák számának emelkedéséből, hanem a transzparensebb kommunikációból ered.
Milyen problémák fordulnak elő leggyakrabban?
A termékvisszahívások mögötti konkrét problémák széles spektrumot fednek le, de néhány tipikus ok kiemelhető.
A termékvisszahívások között a leggyakoribb okok a következők: mikroorganizmusok (baktérium, vírus); növényvédőszer maradékok; biológiai (mikotoxinok), környezeti (nehézfémek), technológiai (akrilamid) eredetű szennyezők; állatgyógyszerek maradékai (antibiotikum) vagy idegen anyagok (csomagolóanyag, fém)
– sorolta a Nébih. Fontos különbséget tenni a forgalomból való kivonás és a termékvisszahívás között: míg előbbi az eladótérben lévő termékeket érinti, utóbbi már a fogyasztókhoz eljutott árukra vonatkozik. Ezek az okok rámutatnak az élelmiszerlánc komplexitására és a szabályozás szigorának szükségességére. Az allergénkezeléstől kezdve a szennyezőanyagok szűréséig számos tényező veszélyeztetheti az élelmiszerek biztonságát.
A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható.
Címlapkép: Getty Images