Ha vicces nevű magyar ételekre gondolunk elsőként talán olyan fogások ugranak be, mint a legényfogó vagy a becsinált leves, az angyalbögyörő vagy a kakashere pörkölt, a desszertek közül pedig a rigó jancsi, lúdláb vagy a madártej. Megyénként, tájegységenként változnak persze, hogy mely étket, hogyan is nevezik vagy miként készítik el, de az biztos, hogy a magyarok nem szűkölködnek különleges nevű ételekben.
Hogy ne csak a sablonos, már jól ismert fogásokat emlegessük, kicsit kutakodtunk a régi receptek között, milyen érdekes névvel rendelkező ételeket találunk. Azokat szerettük volna megmutatni, amelyeket tényleg nagyon kevesen ismernek sőt, ami talán fejtörést okoz, ha megpillantjuk egy ízig-vérig magyaros étterem étlapján. Íme tehát tizenkét rég elfeledett magyar étel, amit lehet, hogy már csak a nagyszüleink ismernek és készítenek.
- koldustáska:
Tésztát gyúrtak, kinyújtották, megkenték tejszínnel, vagy tejföllel, majd megsózták. Kockára vágták a zsemlét és a tésztára halmozták. A derelyéhez hasonlóan „leragasztották”, ezután felvágták kis táskákra. Kifőzték tejben, miután megfőtt kiszedték belőle és zsírban megpirították. Volt olyan is, hogy a tejben hagyva levesként fogyasztották. - kalinkó:
Az élesztőt felfuttatjuk és a liszttel, a langyos tejjel, a cukorral, a tojások sárgájával, a csipet sóval kalácstésztát dagasztunk. Ezután hozzátesszük a mangalica zsírt és tovább dagasztjuk, majd letakarva hagyjuk megkelni. Amikor duplájára kelt egy deszkára borítjuk és hurkára formázzuk. Ezután vágjuk egyszer félbe és az egyik felét még egyszer félbe. Az így kapott a két vékonyabb szálat sodorjuk meg és csavarjuk egymásba, majd köralakban illesszük össze. A megmaradt tésztából, 4 szálat sodorjunk és helyezzük egyenként a köralakban összefont tésztára átlósan, a szélekeit pedig, hajtsuk a karima alá. Kenjük meg a tetejét tojás sárgával és előmelegített 160-180 fokos sütőben süssük szép pirosra.
- fonyódi petyek:
A halakat megtisztítjuk, a fejeket eltávolítjuk. A harcsa és a ponty fejét hosszában kettéhasítjuk, ezt majd a szeletekkel együtt felhasználjuk. A keszegek fejét eldobjuk. A pontyot beirdaljuk, majd a harcsával együtt ujjnyi szeletekre vágjuk. A keszeget egészben hagyjuk. Végül az összes halat vékonyan besózzuk és állni hagyjuk. A lehéjazott vöröshagymát vékonyan felszeleteljük, a kicsumázott zöldpaprikát, paradicsomot és a fokhagymát fölaprítjuk, és az egészet zsíron megpároljuk.
A lángról levéve az őrölt paprikát beleszórjuk és pár percig állni hagyjuk, hogy a paprika teljesen feloldódjon a zsiradékban. A halszeleteket beletesszük, majd annyi vízzel engedjük fel, hogy ellepje. Először erős tűzön felforraljuk, majd lassú tűzön teljesen puhára főzzük. Ügyeljünk arra, hogy ne legyen nagyon híg. Tálaláskor a keszeget félrerakjuk, s a levet, ha kell, ízlés szerint fűszerezzük. -
görhe:
A kukoricadarát felfőzzük a tejjel és a fele cukorral. Ha felfőtt, a tűzről levesszük, és hozzáadjuk a 2 tojássárgáját és a citrom reszelt héját. A tojásfehérjéket a maradék cukorral kemény habbá verjük, majd az egészet óvatosan összedolgozzuk. Vizes kézzel a fasírozotthoz hasonló golyókat formálunk belőle, lelapítjuk (kb. 2 cm-esre), és vajazott, lisztezett tepsibe helyezzük őket. Kb. fél óra alatt aranybarnára sütjük. -
gibanica:
Margarinnal, vagy zsírral kikenünk egy tepsit. A fetasajtot és a túrót egy keverőtálba tesszük, villával összetörjük, és elkavarjuk, majd belekeverjük a tejfölt is. Egy másik tálba felütjük a tojásokat, beletesszük a sót, és 1 evőkanál olajat, majd kissé felverjük. Amint kész, hozzáöntjük a túróhoz, és jól átkavarjuk az egészet. Az egy deciliter tejet egy kis tálban elkeverjük az egy deciliter olajjal - ezt fogjuk majd használni a réteslapok megkenésére. A sütőt előmelegítjük 170°C fokosra. (légkeverésesben 150°C fok). Egy nedves, nem szöszölős konyharuhát ráterítünk a munkafelületre, és ráhelyezzük az első réteslapot. Megkenjük kézzel, vagy kenőtollal az olajos tejjel, és belerakjuk a tepsibe. Azokat a széleket, melyek túllógnak a tepsin, nyugodt lélekkel ráhajtjuk. Még két db réteslappal megismételjük ugyanezt - kenegetés, majd tepsibe be. Így három lap lesz a süti alja. Ezután hat darab réteslapot darabokra tépegetünk, ne túl kicsire és ne is túl nagyra, s felváltva a túrós töltelékkel a tepsibe belerakjuk. A réteslapokat összegyűrögetve, csomókba rajuk le, a tölteléket pedig közé, alá és ráhelyezzük a tépett, gyűrött réteslapdarabkáknak. Így majd a süteményben szabálytalanul lesz tésztás, és túros rész, mikor hogy találkozunk majd velük. Amikor ezzel megvagyunk, a maradék három réteslapot egyesével megkenegetjük a tejes olajos keverékkel, és rárakjuk az egész tetejére, beborítva a töltelékes részt. Majd mikor az utolsó réteslapot is leraktuk, annak a tetejét is megkenjük az olajos tejjel, s a sütőbe betolva, kb. 50 percig sütjük. A teteje szép piros legyen. - kattancs:
Az élesztőt a tejjel és a cukorral megfuttatjuk A hozzávalókat összegyúrjuk lágy tésztává. Ezután langyos helyen kelesztjük. Ha megkelt, kinyújtjuk. A paprikát az olajjal és a sóval összekeverjük, hogy a kalácsból ki ne folyjon, és a tésztát megkenjük vele, majd feltekerjük, hasonlóan a mákos kalácshoz. Tetejét megkenjük kevés tojással. Zsírozott tepsiben közepesen forró sütőben megsütjük. Legtöbbször tejfeles bablevessel együtt fogyasztották. Készítették kifli alakban is. - kukóleves:
Az erektől gondosan megtisztított, megmosott tüdőt egy nagy fazékban, hideg vízben feltesszük főni a csonttal (vegyes csontot, sertés- és marhacsontot használjunk), a hagymával, a zöldségekkel és a babérlevéllel. Közben elkészítjük a "kukókat" (kukó = üres tojáshéj): a megmosott nyers tojások hegyét éles késsel levágjuk, vigyázva, hogy a tojáshéjak egyben maradjanak. A tojások fehérjét és sárgáját kivesszük, és félretesszük. A puhára főtt tüdőt ledaráljuk, majd összedolgozzuk a rizzsel, a felvert tojásokkal, az apróra vágott petrezselyemmel és kevés sóval. Ezzel a masszával megtöltjük a kukókat, és a tetejüket egy-egy krumplikarikával lezárjuk, hogy főzés közben a töltelék ne folyjon ki. A megtöltött kukókat kb. 20 percig lassú tűzön főzzük a levesben, majd kivesszük, és a tojáshéjat eltávolítjuk. A liszttel és a zsírral barna rántást készítünk, és behabarjuk vele a levest. Sóval, borssal ízesítjük, hozzákeverjük a tejfölt, és átforraljuk. Minden tányérba egy-egy kukót teszünk, és rámerjük a forró levest.
- országgyűlés leves:
A füstölt húst feltesszük főni. Mikor félig megfőtt, hozzáadjuk az aszalt gyümölcsöket (szilva, alma, körte, barack, vörös áfonya) és a karikára vágott sárgarépát. Ha a hús megfőtt, kivesszük, leszedjük a csontról és visszatesszük a levesbe. A lisztet csomómentesre kavarjuk kevés vízzel és behabarjuk vele a levest. Ha szükséges, sóval ízesítjük. A tojások sárgáját kikavarjuk a tejföllel, és miután a leves kissé kihűlt, ezzel dúsítjuk. - rigófüttyös leves:
Az oldalast és a húst megpároljuk, és jól lepiritjuk. Egy másik edényben zsiradékon megdinszteljük a hagymát, utána pedig a murkot. A sorrend lényeges, mert ettöl kap színt a leves. Végül a petrezselymet és a zellert is hozzáadjuk. Az egészet felöntjük vízzel, beledobunk 3-4 db babérlevelet, és az készre főzzük. Elkészítjük a száraz rántást, majd hagyjuk hűlni. Közben a húst felöntjük kevés vízzel, majd felforraljuk, hogy felázzanak a sült részek, és hozzáadjuk a kész zöldséghez. A rántással besűrítjük, felforraljuk, majd beledobjuk a szilvát, és egyet még forralunk rajta. A tojásból és a lisztből laska tésztát gyúrunk, kisodorjuk 1 cm-es rudakra, felvágjuk apró darabokra, és forró olajban kipirítjuk.
- pillangós leves:
A burgonyát hasábokra vágjuk, a hagymát felaprítjuk, majd egy kevés zsiradékon megdinszteljük, mindtha paprikás krumplit készítenénk. Meg szórjuk a paprikával, és annyi vizet teszünk rá, amennyi éppen ellepi a krumplit. Megsózzuk és lassú tűzön puhára főzzük. Ha megpuhult a krumpli, felöntjük tejjel. Ezzel együtt főzzük tovább és amikor már forr, személyenként 1-1 tojást ütünk bele. Ezután már nem kevergetjük. Akkor van kész, ha a tojások is keményre főztek. - rongyos lapóka:
A lisztet a sóval, aludttejjel, szódabikarbónával, és langyos vízzel közepes keménységű tésztává gyúrjuk. Jól kidolgozzuk, és legalább fél órára félretesszük pihenni. Liszttel hintett munkalapra tesszük,kinyújtjuk úgy ½ cm vastagra. Lekenjük lágy zsírral, ezután feltekerjük. Hat darabra vágjuk, majd a talpukra állítjuk őket. Ezután szépen ellapítgatjuk egyenként. A serpenyőben az étolajat felmelegítjük és egyenként kisütjük. Először fedő alatt, szépen felhólyagosodik, majd megfordítjuk és fedő nélkül sütjük készre. Tálalhatjuk tetszés szerint, tejföllel, sajttal, fokhagymás tejföllel is. - lábatlan tyúk:
A tojásokat felütjük, és a fűszerekkel kicsit habosra verjük. Elkezdjük a kenyeret héja nélkül belemorzsolni. Jó ötlet egy pillanatra víz alá meríteni őket, aztán kicsit kinyomkodni, és úgy beleküldeni a tojásba. Annyi kenyeret teszünk bele, hogy egy önthető, homogén masszát kapjunk. Közben a sütőt bemelegítjük 180 fokra, és egy közepes méretű tepsibe sütőpapírt hajtogatunk, ezt meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal.
Kb. 25-30 percig sütjük, közben félidőnél jót tesz neki, ha meglocsoljuk egy kis (1 dl max.) levesalappal, vagy ha megy, alá is öntünk egy picit. Ha kihűlt, kockákra vágjuk, és szabadon választott finomságokkal tálaljuk.
Ha szereted és kutatod a vidék ízeit, keresed a különleges, de mai napig egyszerűen elkészíthető fogásokat, akkor van egy jó hírünk a számodra. A vidék hagyományos ízeire építő, de mindezeket modern, újragondolt, trendi formában bemutató tartalommal jelentkezik augusztustól a HelloVidék.
Nincs titkos recept, csak hagyomány – valljuk, ezért is tartottuk fontosnak, hogy elindítsuk a HelloVidék új, magazin jellegű receptoldalát. A heti rendszerességgel megjelenő anyagok a magyar vidék ízeit igyekeznek majd bemutatni úgy, hogy szó essen a receptekhez kötődő hagyományokról, és a személyesebb hangvételű történetekről is. Természetesen mindezt a 21. század igényei szerint újragondolva, modern, trendi formában
- foglalta össze a rovat koncepcióját Nagy Bálint, a HelloVidék lapigazgatója.
A különleges és étvágygerjesztő fogásokat ígérő rovat hetente megjelenő írásaiban mindenki számára elérhető és elkészíthető recepteket mutatunk majd be. De nemcsak az adott fogások elkészítési módját és a hozzá illő bort vagy egyéb italt terítjük a virtuális ebédlőasztalunkra, hanem az azokhoz fűződő sztorikba, történelmi érdekességekbe, izgalmas infókba is beavatjuk majd az olvasókat
- tette hozzá Szarka Zsófi és Wurmbrandt András, az új rovat szerzőpárosa, akik sok-sok szálon kötődnek a hazai gasztronómiához.
Ha nem szeretnél lemaradni a nem mindennapi gasztrokalandjainkról, kövesd a Gasztromeséket és készítsd el velünk te is a vidék legrégibb és legfinomabb ételeit.
Címlapkép: Getty Images