Ezeket veheted hamarosan fillérekért a piacon: itt a tavaszi zöldség naptár + receptek

Márciusban már kaphatók a tavasz zöld szupernövényei: telis-tele vannak a megfáradt immunrendszerünket felturbózó vitaminokkal, ásványianyagokkal és antioxidánsokkal, ráadásul mind egyedi ízzel, egyedi tulajdonságokkal bírnak. Járjunk utána, melyik tavaszi zöldség mire jó, milyen gyógyhatással bírnak, hogyan fogyasszuk őket és milyen magyaros és modern receptekhez használjuk fel őket. Kipróbált receptekkel bemutatjuk, hogyan készíthetünk ezekkel a zöldekkel egy csodás csirkés spenótos zöld tésztát, illetve egy szuperegyszerű, ám annál izgalmasabb salátát dióval, áfonyával.

Nyílnak a tavasz zöld szupernövényei

Elérkezett a várva várt tavasz, ami nem csak hosszabb nappalokat és kellemesebb időjárást jelent: a boltokba, piacra ellátogatva máris szembesülhetünk a megváltozott kínálattal, a gazdagabb választékkal, kifejezetten a zöldségek tekintetében. A márciusi szezonális alapanyagok közé soroljuk a jégsalátát, a fejessalátát és más salátaféléket, az újhagymát, a medvehagymát, a cikóriát, a rukkolát és a madársalátát, ugyanígy a bébi spenótot és sóskát is, de bőséggel vásárolhatjuk a friss snidlinget, azaz metélőhagymát, illetve a különböző retekféléket, leggyakrabban a pikáns hónapos retket és a jégcsapretket.

Márciusban javában szezonja van még az olyan, tipikusan téli zöldségeknek is, mint a káposztafélék, a gumósok és a burgonyafélék, de a boltok polcain egyre gyakrabban találkozhatunk már korai spárgával, esetenként rebarbarával is. Márciusban a gyümölcsök tekintetében az igazi tavasz még késik, ugyanis leginkább almát és körtét, illetve déli gyümölcsöket kaphatunk jó minőségben, és habár már kínálnak a boltokban korai epret, az igazi magyar eperszezon még messze van.

Nincs egészségesebb a szezonális táplálkozásnál

Ahogy korábban számos cikkünkben írtuk már, úgy étkezhetünk a leggazdaságosabban és a legegészségesebben, ha a táplálkozásunkat a szezonális terményekre alapozzuk. Gondoljunk csak bele, mennyivel finomabb minden, ha nem üvegházban termelték, hanem a nap érlelte be a termést, ráadásul az összes zöldség, gyümölcs akkor a legolcsóbb, ha bőséges belőlük a kínálat.

A tavaszi zöld hagyma-, saláta- és parajfélék igazi idénye márciusban és áprilisban van, ilyenkor semmiképp se hagyjuk ki az étrendünkből őket, hiszen magas vitamin- és ásványianyagtartalmuk segít a téli, járványos időszakban kimerült immunrendszerünk regenerálásában, a bennük rejlő antioxidánsok pedig elbontják, semlegesítik a szabadgyököket, így csökkenthetjük a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát is.

Ezeket a koratavaszi zöldeket vedd a piacon

Nézzük, melyek azok a friss tavaszi zöldek, amelyeket zsákszámra vásárolhatunk most a piacokon – milyen tulajdonságokkal bírnak, mire jók, hogyan fogyasszuk őket?

1. Snidling

A snidling, azaz a metélőhagyma (gyakran nevezik még pázsithagymának, pázsitfűnek is) a hagymaformák legkisebb méretű fajtája. A metélőhagyma őshonos növény a Földközi-tenger térségében, évezredek óta fogyasztják remek étvágygerjesztő, gyomorerősítő hatása miatt, régen az emésztési problémák gyógyítására is alkalmazták. A metélőhagymát gyakran cserepes kiszerelésben árulják, erről a tőről „metéljük” le a felhasználás előtt frissen az alapanyagot. Mindig frissen vágjuk, ugyanis ez a hagymatípus gyorsan megfonnyad és keserűvé válik, továbbá szárított fűszernövényként is alkalmazzák.

Fontos tudnunk, hogy a metélőhagymát nem szabad főzni, különben az egyébként igen magas illóolajtartalma elveszik. Az illóolajok mellett gazdag továbbá A- és C-vitaminban, káliumban, oxálsavban is, utóbbi miatt kismértékben javallott fogyasztani. A snidlinget gyakran kínálják különféle előételekben és dekornövényként, általában tojásos, krumplis ételekhez adják, de remekül illik a túróhoz és más tejtermékekhez, például sajtokhoz is. A snidling illik továbbá a halételekhez, a különféle salátákhoz és a levesekhez is.

2. Medvehagyma

A medvehagyma olyannyira népszerű gyógy- és fűszernövénnyé vált az elmúlt évek során, hogy egyes országokban a túlzott gyűjtése miatt védett státuszba sorolták – Magyarországon azonban egyelőre még nem védett, nyugodtan gyűjthetjük a tavaszi hónapokban. A medvehagyma szerves kénvegyületeket tartalmaz, a népi gyógyászatban a snidlinghez hasonlóan étvágyfokozó, gyomorerősítő, bélfertőtlenítő szerként alkalmazták, de általánosságban is fokozza az emésztőrendszer működőképességét és csökkenti a gyulladásokat.

A medvehagyma fogyasztásával csökkenthetjük a koleszterinszintünket és a vérnyomásunkat, magas C-vitamintartalma pedig javítja az állóképességünket és segít rendbe tenni a keringési rendszerünket. Amellett, hogy a medvehagyma egy sokoldalú gyógynövény, illóolajokban gazdag fűszernövény is: gyakran készítenek belőle pesztót, fogyasztják frissen levesekhez, salátákhoz, de szintén jól illik a tejtermékekhez is. A snidlinggel szemben a medvehagyma ízletes marad a hőkezelés után is, ezért előszeretettel adják különféle házi sós süteményekhez, mint amilyen például a medvehagymás csiga.

3. Spenót

A spenótot nem sok mindenkinek kell bemutatni, azonban kevesen tudják róla, hogy mennyire egészséges élelmiszerről van szó. A spenótlevelekben betain, triterpén-szaponinok, nitrátok, oxálsav (kerüljük a túlfogyasztást) és különféle vitaminok vannak, de gazdag folsavban, vasban, kalciumban is, amelyek együttesen serkentik a hasnyálmirigy egészséges működését és jótékony hatást gyakorolnak az emésztőrendszerre, gyakori fogyasztásával általánosságban hozzájárulhatunk immunrendszerünk megerősítéséhez.

A spenót esetében frissen a bébi spenótleveleket fogyasztjuk, de szinte állandó jelleggel kapható a boltban a spenótpüré is, ami ugyanazt az ízvilágot biztosítja akkor is, ha a friss levelekhez nem sikerül hozzájutnunk. A magyar és olasz hagyományok szerint a spenótot tejtermékekkel együtt szokás fogyasztani, kiváló tejszínes tésztafeltét készül belőle például, de süteményekbe, gyúrt tésztába is belekeverik, sőt, akár pizzafeltét formájában is találkozhatunk vele, mindemellett népszerű a belőle készült főzelék is.

4. Sóska

A sorból semmi esetre sem szabad kihagynunk a savanykás sóskát, ami szintén magas A- és C-vitamin-tartalommal bír, a levelekben található oxálsav pedig serkentik az étvágyat. A javasasszonyok a múltban vértisztító gyógyszerként alkalmazták, emellett úgy tartották, hogy a gyakori sóskafogyasztással megelőzhető, gyógyítható a skorbut is. A sóska gazdag az ásványi sókban, tartalmaz meszet, foszfort, magnéziumot és vasat is, fő hatóanyagai a flavonidok, a cserzőanyagok és a polifenolok. Ma is érdemes fogyasztanunk gyomor- és bélhurut ellen, de vizelethajtó, enyhe hasható, nyákoldó hatással is bír.

A sóskát érdemes nyersen fogyasztani megannyi jótékony hatóanyagáért, de leggyakrabban sóskafőzelék, sóskakrémleves vagy sóskaszósz formájában készítik (ebben a formában a közkedvelt autentikus ételeink közé tartozik), édes-savanykás ízvilágban. Hozzá feltétként gyakran kínálnak főtt burgonyát vagy egyéb burgonyakészítményt, tojást, illetve sült- és főtt húst is.

5. Fejessaláta

Végül, de nem utolsó sorban: kötelező márciusi szezonális élelmiszer a csodaszép, friss fejessaláta, amivel – főleg, ha más tavaszi zöldekkel is kombináljuk – igazán izgalmas, egyedi salátákat készíthetünk. A salátában rengeteg a C-vitamin, de bőséggel tartalmazza a vasat, meszet, foszfort is, a levelek frissítő ízét pedig a bennük található citromsav adja. A metélőhagymához hasonlóan ezt a zöldséget is csak frissen tudjuk fogyasztani, mert a levelek leszedve gyorsan romlanak (ha tudjuk, vegyük gyökerével és tegyük vízbe, amint lehet).

A fejessaláta fogyasztása az esetek túlnyomó többségében frissen történik – belevághatjuk salátákba, kínálhatjuk zöldséges köret gyanánt, gyakran áztatják ecetes lébe is. Az egyik legnépszerűbb felhasználási alternatívája a szendvics, ugyanis a saláta bármilyen feltéthez illik. Hőkezelni ritkán szokták, de egyébként készíthetünk belőle salátalevest, salátakrémlevest is.

Recept: Vitaminsaláta másképp

A legtöbben, amint meghalljuk, hogy „saláta”, egy tányér ízetlen, unalmas, jégsalátával, uborkával és paradicsommal készített köretelemre gondolunk – azonban egyáltalán nem szükséges, hogy a salátánk unalmas legyen, sőt, akár egy diétás főétkezést is megoldhatunk egy tál jól elkészített, gazdag salátával! Tavasszal végre lehetőségünk nyílik használni a csodaszép, izgalmas és dekoratív zöldeket, mutassuk hát meg őket a tányéron is!

Hozzávalók

• 10 db fejessaláta-levél
• 5 db sóskalevél
• 2 db zellerszár
• 2 db savanykás alma
• 100 g aszalt vörösáfonya
• 150 g dióbél (vagy magkeverék)
• 2 ek dióolaj
• 2 ek balzsamecet

A vitaminsaláta elkészítése

Ennél egyszerűbb receptet keresve sem találnánk: egyszerűen mossuk meg az alapanyagokat, a saláta- és sóskaleveleket csepegtessük le, majd aprítsuk fel őket finomra; az almát vágjuk négybe, távolítsuk el a magházat, majd szeleteljük vékonyra, a zellerszárat karikázzuk szintén vékonyra. Keverjük össze a salátát, a sóskát, az almát és a zellert, adjuk hozzá a diót (nyugodtan zúzzuk meg, ha túl nagyok a darabok) és az aszalt vörösáfonyát, majd ízesítsük a dióolajjal és a balzsamecettel. Frissen elkészítve kínáljuk.

Recept: Spenótos zöld tészta csirkemellel

A következő receptünk egy igazi tavaszi hangulatú, könnyed tésztaétel, aminek minden falatjából sugárzik a zöld üdeség, hiszen annyi friss tavaszi zöldet használunk hozzá, amennyit csak tudunk. Nézzük, hogyan készül!

A tészta hozzávalói

• 2 db tojás
• 200 g búzafinomliszt
• 2 csipet só
• 1 tk spenótpor
• pár csepp víz szükség szerint

A feltét hozzávalói

• 500 g csirkemell
• 20 db hónapos retek
• 250 g friss spenót
• 450 g spenótpüré
• 1 csokor friss medvehagyma vagy snidling
• 2 dl főzőtejszín
• 2-3 ek olívaolaj
• 1 db vöröshagyma
• 100 g olasz keménysajt
• só, bors ízlés szerint

A recept elkészítése

Vegyük elő a tészta hozzávalót, majd készítsük el a zöld tésztát a házi tésztakészítésről szóló korábbi cikkünkben leírt egyszerű recept alapján (használhatunk bolti tésztát is). Ha elkészültünk a friss tésztával, tegyük félre állványon vagy konyharuhán, amíg összedobjuk a feltétet, majd főzzük ki kb. 4-5 perc alatt, lobogó sós vízben. A retkeket vágjuk 4 részre, majd süssük meg a sütőben, 180°-on, 15 perc alatt. A csirkemellet vágjuk vékony szeletekre, sózzuk, borsozzuk, majd egy kevés olajon süssük le mindkét oldalát steak-szerűen (vigyázzunk, ne szárítsuk ki, a húsnak puhának, szaftosnak kell maradnia).

A feltéthez aprítsuk finomra a vöröshagymát az olívaolajon egy csipet sóval ízesítve, majd dinszteljük meg benne a spenótot, míg össze nem esik. Adjuk hozzá a spenótpürét és a tejszínt, ízesítsük sóval, borssal, és a mártással készen is vagyunk. Tálaljuk a főtt tésztát, kanalazzuk rá a spenótos feltétet, majd adjuk hozzá a sült retket, vég-ül koronázzuk meg az egészet a felszeletelt csirkemellel. Extra ízbombaként adjuk hozzá ételünkhöz a reszelt olasz sajtot és szórjuk meg az egészet frissen aprított medvehagymával vagy snidlinggel. Jó étvágyat!

Borajánló: Nyakas Rosé 2021

Könnyed tavaszi salátánkhoz, illetve csirkés spenótos zöld tésztánk mellé leginkább a fehérborokat és a könnyed, gyümölcsös rozéborokat ajánljuk. A mi választásunk jelen esetben az Etyek-Budai Borvidék egyik legnépszerűbb pincészetének, a Nyakas Pince 2021-es Rosé borára esett. Ez egy négy szőlőfajtából készített cuvée, komplex ízvilágát a málnás, cseresznyés jegyek teszik egyedivé, savgerince intenzív, lecsengése fűszeres, erőteljes. Fogyasszuk önmagában vagy fröccsként hígítva, kiválóan illeszkedik a langyos tavaszi délutánokhoz, bátran ajánljuk szárnyasételek és halételek mellé is.