"A biomassza alapú gazdaság a nemzeti politikák látókörében" címmel tartottak szakmai konferenciát Budapesten az Agrárminisztérium és az Akadémia szervezésében. A megbeszélésen a közép- és kelet-európai nemzeti és regionális szintű biogazdasági stratégiák fejlesztésének lehetőségeit tárgyalták, ami szorosan kapcsolódik az EU nemrégiben közzétett bioenergia stratégiájához.
Az európai bioenergia-gazdaság az erdőgazdálkodást, a halászatot, a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint a bioenergiát és a bioalapú termékeket foglalja magába.
2018. október 11-én az Európai Bizottság olyan tervezetet terjesztett elő a fenntartható és körkörös biomassza alapú gazdaság kialakítására, amely Európa társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságát szolgálja. A Bizottság 2019-ben 14 konkrét intézkedést indít el a hatóságok és az ipar összehangolt munkájával, a bioalapú ágazatok erősítésére és a bioenergia-termelő gazdaságok minél gyorsabb bevezetésére egész Európában. A biogazdaság ökológiai korlátainak megértése is az elérendő célok között van.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a konferencián elmondta, hogy Közép-Kelet-Európa erdőgazdálkodási, halászati és mezőgazdasági tevékenységének köszönhetően alapvetően gazdag biomassza-kapacitással rendelkezik, bár jelentős a fel nem használt vagy alulhasznosított biomassza, legyen szó élelmiszer, takarmány, ipari alapanyag, bioüzemanyag vagy energiahasznosítási irányról.
Magyarországon a teljes biomassza készlet 350-360 millió tonnára becsülhető, évente közel 60 millió tonna növénytermesztési és állattenyésztési termék és melléktermék, valamint 9 millió tonna újratermelődő biomassza keletkezik az erdőkben, melyet csak részlegesen hasznosítunk. Az államtitkár szerint aktív és az európai unió által is támogatott kutatás-fejlesztési tevékenység nélkül ezeket a lehetőségeket a vidéki térségeken csak nehezen lehet kihasználni.