A rendszerváltozás óta mintegy 650 ezerrel kevesebben lettünk Magyarországon, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan települések, amelyek népessége dinamikusan növekedett. Az utóbbi 30 évben az általános demográfiai trend ellenére egyetlen önálló település sem néptelenedett el teljesen, sőt, az önállósodási törekvései következtében ma több is van belőlük.
Érd, Szigetszentmiklós, Dunakeszi, Veresegyház, Budaörs – mi a közös ezekben a településekben? Annyi bizonyosan, hogy ezek a települések a fővárosból való kiköltözés nagy nyertesei, amelyekben az elmúlt 30 évben legalább 10 ezer fővel növekedett a lakosság száma.
Összesen 21 olyan települést találtunk, amelyekben 1989 óta legalább 5000 fővel nőtt a népesség. Többségük a főváros könyéki agglomerációban található, két érdekes kivétel azonban említést érdemel. Kecskemét egyetlen megyei jogú városként került fel a listára, a másik Pest megyén kívüli település pedig Hajdúsámson.
Különlegesebb lista állítható fel akkor, ha nem az abszolút létszámnövekedést nézzük, hanem a települések népességnek százalékos változását. A pesti agglomerációs körzet mellett ugyanis befértek vidéki nagyvárosok vonzáskörzetei (Pécs – Keszü, Nagykozár; Székesfehérvár – Úrhida, Sukoró; Győr -Vámosszabadi; Kecskemét – Fülöpjakab; Veszprém – Hajmáskér), egy üdülőváros (Zalakaros) is. Kuriózumként említhető a még mindig az ország egyik legkisebb településként számon tartott Gosztola. Az ukrán határon fekvő Uszka képviseli a kamu letelepedőkből „gyarapodó” kelet-magyarországi falvakat.
A fentiek mellett említést érdemelnek azok, amelyek látszólag a semmiből kerültek elő. 113 olyan önálló települést számoltunk össze, amelyek ebben a formában a rendszerváltozáskor még nem léteztek. Valójában ezek inkább nevezhetők „újjászületőknek”, ugyanis legtöbbjük úgy került vissza a térképre, hogy a korábbi évtizedek összeolvasztási lépéseit 1990-től kiválások követték. Ezek zöme a 90 es évek első felében lezajlott, de néhány leválást szinte minden ötéves periódusban találhatunk. Az utolsó ilyen település, Balatonakarattya 2014-től lett önálló. Ezeken felül néhány település egyszerű névváltoztatás útján újult meg (például Nemesrádó és Nemespátró visszakapta „nemesi” előtagját).
Az általános népességfogyás ellenére teljesen elnéptelenedő falvakat nem találtunk. (Legkisebb községünk, a választási hírek rendszeres szereplője Iborfia 9 lakost számlál.) Ennek ellenére „eltűnő” településből 20 is van. Ezek nem kihaltak, hanem többségük szétválás után egyszerűen úgy esett ketté, hogy egyik település sem vitte tovább a közös nevet. Ez különösen ott érthető, ahol a közös nevet eleve a két korábban összeolvasztott település eredeti nevéből képezték. Külön említést érdemel Magyarfalva esete. Az ott élők egyáltalán nem díjazták Rajk László 1947-es ötletét, és amint lehetett, visszaszerezték a Harka nevet.