A szövetség az amerikai hálaadás ünnepének apropójából ismertette, hogy Magyarországon a pulykaágazat stabilitása annak köszönhető, hogy a felvásárlási árak igazodnak a piaci folyamatokhoz, a költségek jelentős részét kitevő takarmányárakhoz. Az idén a tavaszi nehéz időszakot július végével keresletnövekedés váltotta fel, ennek következtében csökkentek a raktárkészletek, ami stabilizálta az árakat és lehetőséget teremtett a felvásárlási árak emelésére is. A felvásárlási piacot a 44. héten kilogrammonként 370-382 forintos árak jellemezték.
A termelt pulykahús mennyisége folyamatosan csökken: az idei mintegy 100 ezer tonna 30 ezerrel alacsonyabb a tíz évvel ezelőttinél.
Az export is valamelyest mérséklődött: a 2016-os 31 ezer tonnával szemben tavaly mintegy 26 ezer tonna volt a külföldön értékesített pulyka mennyisége, a belföldi értékesítés pedig meghaladta a 32 ezer tonnát.
A Pulykaszövetség szerint az ágazatot leginkább az egyre erősödő európai versenytársak fenyegetik. Az unión belül ugyan stagnál a pulykatermelés mennyisége, ám annak megoszlása jelentősen átalakult. A két legnagyobb termelő, Franciaország és a Németország csökkenő tendenciát mutat, ezzel szemben hatalmas iramban fejlődik Olaszország és Spanyolország. A leglátványosabb fejlődést Lengyelország produkálta: hat év alatt az Európai Unió legnagyobb pulykatermelőjévé vált, évente több mint 450 ezer tonna pulykahúst vágnak.
A munkaerő hiánya a pulykaágazatban is kihívást jelent a szövetség szerint, továbbá úgy vélik, szükséges lenne támogatni a beruházásokat és fejlesztéseket annak érdekében, hogy a hazai, többségében családi vállalkozások ne csak belföldön legyenek erősek, hanem külföldi terjeszkedésben is gondolkodhassanak.
A közleményben megjegyzik, hogy Magyarország 2004-2008 között az egy főre jutó 6,5 kilogrammos fogyasztással még a világ harmadik legnagyobb pulykafogyasztó nemzetének számított, jelenleg azonban a becsült átlagos 4-4,5 kilogrammos fogyasztással már nem tartozunk a világ élvonalába.