A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2017 között összességében jelentősen növekedett – mondta a fórumon Feldman Zsolt - ez a növekedés uniós összehasonlításban is figyelemre méltó. Ennek eredményeként az elmúlt években a magyar mezőgazdaság termelékenysége érdemben kezdett felzárkózni a régi tagországokéhoz: míg 2010-ben a magyar mezőgazdaság egy hektárra jutó bruttó hozzáadott értéke az EU 15-36%-át érte el, ez az arány 2017-ben már 49% volt. 2010 óta mintegy 50%-kal nőtt az export értéke, amely jelenleg 9 milliárd euró környékén áll. Nem csak az érték, de a külkereskedelmi egyenleg is 463 millió euróval, azaz 49%-kal nőtt.
A számok mögött emberek, gazdálkodók, vállalkozások, hatalmas elvégzett munka és óriási erőfeszítés áll – fogalmazott az államtitkár. A verseny mind az unión belül, mind azon kívül egyaránt nő, ezért a magyar vállalkozások termelékenységének és hatékonyságának növeléséhez minden feltételt igyekszik biztosítani a kormány, elsősorban a stabil támogató gazdaságpolitikai környezet kialakításával.
Feldman Zsolt a közeljövő terveiről elmondta: az agrártárca rendezni kívánja a termelő-felvásárló kapcsolatokat, megkezdi az osztatlan közös földtulajdonok felszámolását, öntözésfejlesztési programot indít, áttekinti a mezőgazdasági ágazatot érintő adózási kérdéseket és segíti a tudásalapú gazdaság kialakulását. Hozzátette: a figyelem középpontjában továbbra is az uniós Közös Agrárpolitika megújítása áll, hiszen ez teremti meg hazai agrárpolitika és mezőgazdaság működési keretrendszerét.
Bognár Lajos főállatorvos előadásban az afrikai sertéspestissel kapcsolatban megismételte: a legfontosabb a behurcolás megakadályozása, a betegség szempontjából kockázatot jelentő területeken a járványvédelmi szabályok legmesszebbmenőbb betartása. A szakember felhívta a figyelmet arra, ha a betegség valahol felbukkan, kártalanítás csak annak jár, aki az afrikai sertéspestissel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének eleget tesz.
Idehaza eddig 44 lőtt, illetve elhullott vaddisznóban állapították meg a betegség kórokozóját, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Nógrád megyékben. A betegség terjedése szempontjából a legnagyobb kockázatnak a Románia felé eső területek vannak kitéve, hiszen a szomszédos országban a határ közeli régiókban vad- és házisertés állományokban is megjelent már a kór.
A betegség feltartóztatására idehaza rövidesen új intézkedéseket is tesz az állategészségügyi hatóság – tette hozzá Bognár Lajos.
Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az élelmiszeripari beruházások támogatása kapcsán tartott előadásában kiemelte: a Vidékfejlesztési Program keretében már mintegy 150 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött az Irányító Hatóság, ami több mint 1200 élelmiszeripari és borászati projekt megvalósulásához járul hozzá.
A szaktárca államtitkára emlékeztetett arra, hogy jelenleg is lehet pályázni a 35 milliárd forintos energiahatékonysági keretre, amelyből 5 milliárd forint kifejezetten az ágazat kisüzemeinek fejlesztési elképezéseit támogatja. A maradványösszegek sikeres felhasználása érdekében a tárca október végén egy új, mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot is hirdetett, amelyben az élelmiszeripar szereplői mellett a borászatok is további támogatáshoz juthatnak.
Leszögezte: ezekre a beruházásokra is már az új, könnyített közbeszerzési törvény fog vonatkozni. A pályázat megismerésére és a szükséges dokumentumok beszerzésére az érintetteknek két hónap áll rendelkezésükre, a támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2-tól nyílik lehetőség. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen az államtitkár hangsúlyozta: a 2020 utáni időszakban a beruházási támogatásoknak továbbra is hangsúlyosan jelen kell lenniük a vidékfejlesztési támogatások között, hiszen az élelmiszeripar versenyképességének záloga az ágazat folyamatos és komplex fejlesztése.