A Magyar Urán Kft. újra ércbányászatba kezdene a Mecsekben, ezért a mai napon közmeghallgatást tartottak volna Kővágószőlősön, a Pécs melletti, 1200 lelkes faluban, mivel a lakosság véleményének megismerése fontos az engedélyezési eljárásban. A hvg.hu értesülése szerint a mai közmeghallgatást elnapolták, mivel "a hatósági eljárásban a tényállás további tisztázása szükséges."
Korábban a Baranyában már bányásztak uránt, az ötvenes évek végétől ez a tevékenység 7-8 ezer embernek adott munkát a környéken. A rendszerváltás után drasztikus leépítések kezdődtek a bányában, mivel kiderült, hogy a pécsi urán bányászata veszteséges volt. Mivel a piaci árnál sokkal drágábban volt kitermelhető a pécsi urán, a bányát 1997-ben bezárták.
A Népszava szerint egy ausztrál cég, a Wildhorse 2007-ben uránkutatási engedélyt kért a Mecsekben, és évekig fontolgatta az uránbánya újranyitását, azonban 2015-ben kivonult a megyéből, és a vállalkozás a Magyar Urán Kft. kezébe került. A cég most engedélyt szeretne az ércbányászatra, azonban az ügyvezető szerint ez évekig eltarthat. A bánya bezárása óta az urán piaci ára két és fél-háromszorosára nőtt, ezért az ügyvezető szerint a vállalkozás gazdaságos lehet, annak ellenére, hogy a beruházás százmilliárdos összegeket emésztene fel.
A cég évente egymillió tonna ércet kíván a felszínre hozni, és 700 embernek biztosítanának munkát. A kibányászott érc 25-30 évre lenne elegendő.
Bár az uránbányászat veszélyes tevékenység, a bezárt bánya munkásai közül sokakat rákos megbetegedésekkel diagnosztizáltak. Benkovics István szerint sokat fejlődtek az uránbányászokat védő berendezések, ami által a rák rizikófaktora redukálható, valamint a fúrás is önjáró gépek segítségével működne majd.
A pécsi zöldek igyekeznek megakadályozni az uránbánya megnyitását, továbbá arra gyanakodnak, hogy a mecseki ércbánya újranyitása összefüggésben lehet a Paks II. projekttel, mivel a bánya kitermelése fedezné a paksi atomerőmű jelenlegi és bővített termelésének uránigényét.