Háromszázötvenezer agrárkamarai tag van, közülük kétszázötvenezer őstermelő, ráadásul, ez utóbbiak egy része nem is végez valós tevékenységet
– mondta Mikó András, a Nemzeti Agrárgazdálkodási kamara képviselője a Portfolio Agrárszektor konferenciáján, majd hozzáfűzte, hogy hiába foglalták az Alaptörvénybe a mezőgazdasági termelés integrációját, az ehhez kapcsolódó sarkalatos törvényt azóta sem hozták létre. A konferencián az is kiderült, hogy hiába foglalták az Alaptörvénybe az integrációt, a tervezet idén már nem kerül a parlament elé.
Az integráció egészen pontosan azt jelené, hogy mezőgazdasági termelői csoportokat hoznának létre, és a gazdák egy nagyobb, tőkeerős agrárvállalkozással "szövetkezve" termelnének és értékesítenének. A kisebb termelők hitelt és vetőmagot kapnának, az integrátor pedig értékesítené a terméket.
Elkészült a tervezet is, amit Mikó István, az agrárkamara választott bizottságának az elnöke készített el. A tervezet szerint a szerződött fél vállalná a követelezettséget, az integrátor pedig három éven át szolgáltatna információt és technológiát. A NAK felmérést készített a gazdák körében, melyből kiderült, hogy bár pont az értékesítés a legégetőbb problémája a termelőknek, ennek ellenére nem mutatnak hajlandóságot az összefogásra.
A gazdák viszolyognak a szövetkezéstől: sokan attól tartanak, hogy oligarcharendszer alakulna ki ebben a formában.
Jelenleg 63 termékértékesítési szövetkezet (TÉSZ) és 6 termelői csoport (TCS) található a zöldség-gyümölcs ágazatban, az állattenyésztésben pedig 186 termelői csoportot tartanak nyilván.