Kővágószőlősön december 5-én közmeghallgatást hirdettek a mecseki uránbánya újranyitása miatt, mivel az engedélyezési eljárásnak a része a lakosság meghallgatása. A közmeghallgatás azonban elmaradt, mivel a Pécsi Járási Hivatal hiánypótlásra hívta fel a Magyar Urán Kft.-t, melynek a hatásvizsgálat kiegészítésére 30 napja van. Az uránbánya újranyitását ellenző lakosok szerint nem a hatásvizsgálat hiányosságai miatt maradt el a fórum, hanem azért, mert "a kormány nem szeretne újabb frontot nyitni, főleg egy olyan ügyben nem, ahol a konfliktus felvállalása még korainak tűnik."
A Magyar Urán Kft.-ben 3 százalékos tulajdona van a magyar államnak, ezért a lap szerint az engedélyt követően a központi költségvetéstől jelentős összegeket kapna az ércdúsító. Mivel az uránbányából kibányászott ércmennyiség éppen fedezné Paks II. üzemanyagigényét, a mecseki uránra akkor lenne szükség, ha a paksi atomerőmű megvalósulna. A paksi bővítés azonban csúszik, és a portál szerint leghamarabb 2032-ben termelne energiát, ezért a Magyar Urán Kft. számára nem olyan sürgető az engedélyek beszerzése, a cég inkább kivárja, hogy az uránnak biztos piaca legyen.
Míg Tolna megye gazdaságára pozitív hatással van az erőműbővítés, addig Baranya megyében más helyzet uralkodna el a bányanyitás következében. Tolna megye az erőműnek köszönhetően az országos átlagban mozog, anélkül rosszabb lenne a gazdasági helyzete. A paksi atomerőmű társadalmi elfogadottsága a helyiek körében nagy, a lakosság 95 százaléka támogatja a beruházást a településen. A helyiek szerint szerint nincs hatással az atomerőmű a környéken élők rákos megbetegedéseinek számára.
Baranyában azonban nem emelné jelentősen a megye GDP-jét a bánya, és a lakosok félnek a bányászok egészsége miatt. A tapasztalatok szerint a korábbi bányában dolgozók életkora tíz évvel elmaradt az országos átlaghoz képest, a helyi 40-45 éves uránbányászok pedig 2-3x gyakrabban szenvedtek rákos légúti megbetegedésekben, mint a más területen dolgozó kortársaik. A bányászok veszélyeztetettsége továbbra is egészségügyi kockázattal jár a fejlett védőfelszerelések ellenére is.
A veszély azonban nem csak a bányászokat érintheti, mivel a fejtéseken átfolyó víz belesodorhatja a sugárzó anyag egy részét a környék ivóvízbázisába. Az elhagyott bányákon átfolyó vizek sugármentesítése még jelenleg is százmilliókba kerül évente, ezért a pécsi zöldek hevesen elutasítják a bánya újranyitását. Pécs város vezetése eddig nem foglalt állást a bánya ügyében.