Általános tévhit, hogy csak magas, egyetemi végzettséggel lehet úgy elhelyezkedni, hogy az megteremtse az egzisztenciális biztonság alapjait. Sok történet kering arról, hogy több év egyetemi képzés után a jól tanuló, kitűnően diplomázó végül egy, a szakmájától teljesen eltérő munkakörben próbál boldogulni, sokkal alacsonyabb fizetésért, mint amit a kemény munkát jelentő felsőoktatási évek ígérhettek.
Ennek némiképp ellentmond az a tény, hogy a kutatóintézetek által készített felmérések statisztikái még mindig őket hozzák ki a legjobban kereső rétegnek, míg a legalacsonyabb képzési szintű csoport, a szakképzettek viszik haza a legkevesebb pénzt. Mindezek után elég csak megnyitni egy hírportált, bekapcsolni a televíziót vagy kinyitni egy napilapot, rögtön attól hangos a sajtó, hogy milyen magas a szakemberhiány Magyarországon. Jogos a kérdés, hogy akkor mégis hol az igazság?
A szakképzés helyzete Magyarországon
Jelentősen befolyásolta a hazai szakképzési rendszert a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása a 2012-es évben, mivel az uniós szinten már akkor is magas iskolaelhagyás száma ezt követően csak még tovább emelkedett az Eurostat jelentése szerint. Az így szakmát szerzők aránya szintén elmarad az EU-s középértéktől, így nem csoda, ha a hazai munkavállalók folyamatos szakemberhiányról panaszkodnak.
Némileg árnyalva a képet, ehhez az is hozzájárul, hogy nem a végzettek számából ered a probléma, hanem a leendő szakemberek technológiai változásokhoz való alkalmazkodóképességének hiányából. Vagyis a probléma gyökere, hogy a szakképzésben nem biztosított a megfelelő minőségű gyakorlati képzőhely, mivel a diákok olyan műhelyekben és laboratóriumokban kénytelenek tanulni, ahol az elmúlt években sem új beszerzés, sem felújítás, de még a meglévő eszközök javítására sem volt lehetőség.
Az ipar és a digitalizáció fejlődése viszont megköveteli, hogy a diákok lépést tartsanak a szakma újításaival, máskülönben olyan végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra, ami már elavultnak számít.
Mindezt tovább nehezíti az a tény, hogy a gyakorlati órák megduplázásával a közismereti tárgyak száma heti tíz alá csökkent, így a matematikát és a szövegértést illető kompetenciáik sokszor az általános iskola nyolcadik osztályos szint alá romlanak, írja a GKI 2018-as tanulmánya. Így viszont a szakiskolák elveszik a diákoktól a lehetőséget a felsőfokú továbbtanulásra, mivel az érettségi megszerzését csak egy plusz kétéves felkészítő után tudják legjobb esetben megszerezni.
Ezek mellett már csak hab a tortán az a sor adat, hogy a szakiskolákba kerülnek a legszegényebb gyerekek, és a munkanélküliek aránya is az ebben a szektorban a legmagasabb. Noha a statisztikai adatok és a tények közel sem egy egzisztenciálisan biztos jövőképet festenek le a szakképzésből kikerült diákok számára, nem ez az egyetlen formája a meglévő szakemberhiány megszüntetésének.
A Mercedes-Benz úttörő szerepe az oktatásban
A német Mercedes-Benz autógyártóként 2008-ban vetette meg hazánkban a lábát, azóta pedig nemcsak új munkahelyeket teremtett, hanem Magyarországon is meghatározó szerepet töltött be a duális képzés meghonosításában. Egy hagyományos egyetemi végzettséggel ellentétben a duális diploma nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati szintű tudást is biztosítja a hallgatók számára, így a tanulmányokat követően nem kell azzal szembesülnie egy frissdiplomásnak, hogy tapasztalat hiányában sehol sem fogják alkalmazni. A duális képzés azonban nem csak a felsőoktatási tanulmányokban résztvevőket érinti, éppen olyan fontos a szakiskolai oktatás is. A gyár a kecskeméti Neumann János Egyetem mellett három Bács-Kiskun megyei középiskolával is együttműködik.
Az új képzési központnak köszönhetően ráadásul egy teljesen új, modern, a kor követelményeinek megfelelően felszerelt gyakorlati képzőhely várja a diákokat, akik így nemcsak magas szintű gyakorlati tudást szerezhetnek, de a jövő kihívásaira, újdonságaira is felkészítik őket. Az oktatók jól kvalifikáltak, így attól sem kell tartani, hogy a képzés elvégzését követően csökkenne a diákok közismereti tárgyakban való teljesítménye. Mindemellett pedig a képzést elvégzők jó eséllyel pályázhatnak akár a Mercedes-Benz gyárában történő későbbi munkavégzésre is.
A Központi Statisztikai Hivatal által a 2016/2017-es évre kiadott jelentése szerint a szakiskolákban tanulók körében a fiúk és lányok aránya az előző évhez képest nem sokat változott, hatvan-negyven százalékos megoszlásban még mindig az előbbi csoport javára billen a mérleg nyelve. A vállalat kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, Ludvig Orsolya a HelloVidék kérdésére elmondta, hogy a duális képzéseikben részt vevők között egyre több lány van.
Nem tudni, hogy a magas szintű gyakorlati képzés vagy a hozzá párosuló elméleti oktatásnak köszönhető ez a pozitív tény, de mindenképpen bizakodásra ad okot. Ha optimista becslésekbe bocsátkozunk, a duális képzés térhódításával évtizedek alatt akár javulhat, még merészebb feltételezések szerint pedig akár ki is egyenlítődhet a szakképzésben részt vevő fiúk és lányok aránya.
A megoldás jelentette aggályok
A Mercedes-Benz által 2012 második felében így hazánkban is megjelenő képzés mintegy alternatívát mutat a szakképzés során megszerezhető elméleti és gyakorlati tudás egyensúlyára. A hagyományos egyetemi képzéssel szemben a duális diploma gyakorlati tudást, a szakképzési végzettséghez képest pedig naprakész elméleti ismereteket biztosít a rendszerben végzettek számára, vagyis pont a munkáltatók által hiányolt technikai felzárkózás problémáját orvosolja.
A 2018 októberében átadott új képzési központ helyet biztosít mind a közép-, mind a felsőfokú képzésben résztvevők gyakorlati oktatásának.
A duális képzés népszerűségének köszönhetően ma is jellemző a túljelentkezés, így az oda jelentkezők közül nem mindenki számára tudják biztosítani az oktatást. A jó példán felbuzdulva azonban egyre több cég és felsőoktatási intézmény veszi át a mintát, hogy minél szélesebb réteg számára biztosítva legyen a megfelelő szintű elméleti és gyakorlati oktatás.
Egy biztos, hogy a jövő szakembereinek a képzést követően is jelentős energiát kell fektetniük a technológia fejlődésével párhuzamos továbbképzésre, mert bár fizikai munkavégzésről van szó, megfelelő elméleti ismeretek nélkül ők sem lesznek képesek lépést tartani a műszaki, gazdasági és egyéb területek állította követelményekkel.