A személysérüléses balesetek száma a 19-ből 12 megyében csökkent az elmúlt nyolc évben; míg azonban Nógrád megyében 27,2 százalékos növekedés (262-re), addig Győr-Moson-Sopron megyében 14,1 százalékos csökkenés (604-re) volt megfigyelhető a balesetek számában. Amennyiben azonban az idei adatokat a 2017-esekkel vetjük össze, már közel 3,5 százalékos emelkedés látható, a megyék zömében, 14 megyében pedig nőtt a személysérüléses balesetek száma. A legtöbb személysérüléses baleset (3139, az összes 22,2%-a) az itt is külön egységként kezelt Budapesten történt az idei első tíz hónapban, míg a lista másik végén Nógrád megye található (262 baleset, az összes 1,9 százaléka).
Míg a személyi sérüléssel járó magyarországi balesetek száma kis mértékben nőtt, a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek száma jelentősebb mértékben, összesen 16,88 százalékkal 458-re csökkent 2010 és 2018 között (az első tízhavi adatokat tekintve). A legnagyobb mértékben (-65,4%, 9 esetre) Baranyában csökkent a halálos balesetek száma, Komárom-Esztergom megyében viszont megugrott (56,3%, 25 esetre) a számuk 2010 óta. 2017-hez képest ugyanakkor stagnálás látható. A legtöbb halálos baleset (63, az összes 13,8%-a) Pest megyében történt az idei első tíz hónapban, míg Nógrádban a legkevesebb (5, az összes 1,1%-as).
Az ORFK a súlyos sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek 2010-2018-as alakulását is vizsgálta. Az ilyen balesetek száma országosan 3,06 százalékkal 4083-ra csökkent az idei első tíz hónapra, összehasonlítva a nyolc évvel korábbi hasonló időszakkal. Az egyes megyék között azonban e téren is nagyok az eltérések: Somogyban 21,5 százalékkal 113-ra mérséklődött a súlyos sérüléses balesetek száma, Szabolcsban viszont 16,3 százalékkal 242-re emelkedett a számuk. A legtöbb, súlyos sérüléses közúti közlekedési baleset, 680, az esetek 16,7 százaléka Budapesten történt idén az első tíz hónapban, a legkevesebb, 55 pedig Nógrád megyében, ami az összes ilyen baleset 1,3 százaléka. A könnyű sérüléses közúti balesetek száma viszont jelentősen, 6,91 százalékkal 9618-ra nőtt 2010 és 2018 között Magyarországon a január-októberi időszakot tekintve.
Negatív tendencia, vagyis növekedés látszik a közlekedési balesetben meghalt, megsérült személyek számának alakulásában is. Eszerint 2010-hez képest 2018 első tíz hónapjában 3,89 százalékkal több, összesen 18 889 személy esett a balesetek áldozatául. Ha csak a halálos áldozatok számát nézzük, e téren csökkenés látható. 2010 első tíz hónapjához képest idén a hasonló időszakban 18,05 százalékkal kevesebben, 513-an haltak meg közlekedési balesetben, ami ugyanakkor tavalyhoz képest 3 százalékos növekedést jelent. A legnagyobb mértékben, 69 százalékkal (9-re) Baranyában csökkent a halálesetek száma, míg a legnagyobb mértékben, 87,5 százalékkal (30-ra) Komárom-Esztergom megyében nőtt. A legtöbb, 73 haláleset idén Pest megyében történt, ami az összes eset 14,2 százaléka; a legkevesebb, 5 közúti közlekedési balesettel összefüggő haláleset pedig Nógrádban történt, ami az összes ilyen esetnek mindössze 1 százaléka.
Az idei első tíz hónapban történt 14 159 darab személysérüléses közúti közlekedési baleset legfőbb okai a gyorshajtás (4322), az elsőbbségi jog meg nem adása (3493), de kanyarodáskor (2500), illetve a követési távolság be nem tartása miatt is számos baleset (1225) történt. Gyakori még a gyalogoshibából következően (777), az előzés közben (593) és a figyelmetlenség (234) miatti baleset, míg a műszaki hibák miatti személysérüléses közúti közlekedési balesetek ritkábbak (77). Az ittasan okozott személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma több mint negyedével, 25,62 százalékkal 1205-re mérséklődött 2010 és 2018 első tíz hónapja között. Míg azonban Jász-Nagykun-Szolnok megyében 55,3 százalékkal visszaesett az ilyen balesetek száma, Szabolcsban jelentős, 14,3 százalékos növekedés volt.
Az ORFK kimutatásából kitűnik, hogy a személysérüléses közúti közlekedési balesetek elsöprő többségét, közel 65 százalékát az autósok okozzák, őket a kerékpárosok (11%), a teherautó-sofőrők (7%), a gyalogosok (5%), a motorkerékpárosok (4%), a segédmotorkerékpárosok (4%), majd az autóbuszvezetők (1%) követik.
Az ORFK statisztikai kimutatása itt érhető el teljes terjedelmében.
Címlapkép: MTI/Mihádák Zoltán