Országos szinten nőtt a lakossági hitelezés, a magyarok hiteléhsége látszólag csillapíthatatlan. A lakáshitelek keresletét az alacsony kamatok fűthették, valamint az a várakozás, hogy az ingatlanok ára vélhetően tovább nő a jövőben. A lakáshitelek mellett azonban egy roppant népszerű konstrukció kihelyezése, a személyi hitel is hatalmas mértékben nőtt.
Ennek okát nem kell sokáig keresni. A szabadon felhasználható személyi kölcsönt arra költi a hitelfelvevő, amire akarja, a szabad felhasználású jelzáloghitellel ellentétben ezt a hitelterméket nem is szükséges jelzáloggal terhelni – azaz nem igényel fedezetet a felvétele. Kezest sok esetben igen, stabil jövedelmet pedig minden esetben. Igénylése ráadásul egyszerű, az átlagos kamat pedig fokozatosan csökken – vélhetően a bankok közti verseny az ügyfelekért egyre erőteljesebben nyomja le a kamatokat.
A kihelyezéseket bemutató legtöbb adatsor csak országos kihelyezést mutat. Az ország gazdasági szempontból ugyanakkor egyáltalán nem egységes – egyes területeken magasabbak, máshol alacsonyabbak a bérek, csak úgy, mint az árak is eltérőek az ország különböző területein. A jövedelmi helyzetről az is árulkodik, hogy a lakosság mennyire hitelképes, és milyen mértékben él hitelfelvétellel.
Ilyen adatokat a Magyar Nemzeti Bank adatbázisa nem tartalmaz, a jegybank pedig kérdésünkre elmondta, hogy csupán eseti jelleggel végeznek ilyen irányú kutatásokat. Mi ezért most megkérdeztük a Magyarországon jelen levő bankokat, hogy miképp alakult a személyi hitelek kihelyezése vidék és Budapest viszonylatban.
Az OTP Bank, amely Magyarországon jelenleg a legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, válaszában tudatta, hogy az utóbbi évben a személyi hitelek mindössze harmadét helyezték ki Budapesten. Ugyanez az arány igaz a lakáshitelekre is.
2018 első kilenc hónapjában az OTP Bank a lakáshitelek közel harmadát Budapest területén belül folyósította. Ugyanezen időszakban, az OTP Bank személyi kölcsön értékesítésének harmada Budapestről és az agglomerációból származott.
Mindez azt jelenti, hogy a durván 2,5 milliós lakosú Budapesti agglomeráció enyhén felülreprezentált az OTP esetében - ez azonban elenyésző mértékű.
Az MKB Bank válaszából nagyon hasonló tendencia látszik: esetükben 30 százalékos a budapesti kihelyezés, míg személyi hiteleik 70 százalékát vidéken helyezték ki. Ez már közelebb áll a népességi megoszláshoz, bár csak enyhe mértékben. Érdekes, bár nem meglepő adat ugyanakkor, hogy a lakáshitelek tekintetében az MKB Bank kihelyezésének 55 százaléka Budapesthez köthető. Ez minden bizonnyal a magasabb a lakásáraknak tudható be (egy átlagos budapesti lakásár nagyjából 35 millió forint körül mozog).
A CIB Bank kérdésünkre az alábbi választ küldte:
Összességében elmondhatjuk, hogy a bankunknál folyósított személyi kölcsönök 25%-át a budapesti igénylések teszik ki, míg 75%-át a vidékiek. Azonban ha csatornák szerint nézzük, már eltolódásokat láthatunk. A mobilapplikáción keresztüli személyi kölcsön folyósítások esetében – amelyek a teljes személyi kölcsön folyósítás több mint ötödét teszik ki – a Budapesten indított igénylések aránya magasabb, 30%. Ezzel szemben a fióki személyi kölcsön igénylések esetében a vidéki fiókok felé tolódott a hangsúly, ott történt a folyósítások 77%-a. Amennyiben területi alapon vizsgáljuk a számokat, elmondható, hogy az összes Budapesti folyósítás 26%-a mobilapplikációs igénylésen keresztül történik, míg a vidéki folyósítások 20%-a indul ezen a csatornán.
A válaszból látszik, hogy a lakosság területi megoszlását a CIB kihelyezései képezik le leginkább. Érdekes adat ugyanakkor, hogy a személyi hiteleik kihelyezésének Budapest esetén már 26 százaléka mobilapplikáción keresztül történik, vidéken ez 20 százalék a CIB kihelyezéseit illetően. Azaz a fővárosban minden negyedik, vidéken minden ötödik személyi kölcsönt mobilról igényelnek.
Az UniCredit Bank tovább bontotta a megoszlást: eszerint náluk Budapesten, Kelet-Magyarországon és Nyugat-Magyarországon egyaránt egyharmad-egyharmad-egyharmad a személyi hitelek kihelyezésének aránya.
Minimális előny mutatkozik ugyan Nyugat-Magyarország javára, de mindössze néhány százalékpontos különbségről van szó, amiből a személyihitel-felvételi szokások régiós sajátosságaira nem lehet következtetéseket levonni – írja az UniCredit.
Esetükben tehát szintén felülreprezentált a főváros. Az alábbi ábra pedig az összes válaszadó bank kihelyezéseinek megoszlását mutatja:
Ha összevetjük az adatokat, azt mondhatjuk, hogy a személyi hitelek terén nincs markáns eltérés a lakosság megoszlásához képest, a lakáshitelek terén pedig – erre két banki válaszból következtethetünk – Budapest jelentősen vezet. Ennek oka az, hogy míg a személyi hiteleket arra költjük, amire akarjuk, addig a lakáshiteleket kizárólag ingatlancéllal használhatjuk fel – Budapesten pedig jelentősen magasabbak az ingatlanárak az országos átlaghoz képest.