A szervezet közleménye szerint a napokban jelent meg az öntözési célt szolgáló feladatok és fejlesztések végrehajtásához szükséges többletforrás biztosításáról szóló kormányhatározat. Eszerint félmilliárd forint többletforrásból jöhet létre az öntözési ügynökség, valamint az öntözési ügynökségre vonatkozó és az önkéntes termelői öntözési közösségek működését segítő részletes szakmai koncepció megalkotása.
Csaknem 34 milliárd forint jut az eredményes működést támogató infrastrukturális-, eszköz- és humánerőforrás-hiány feloldására, 600 millió forintból az állami főműveket és a mezőgazdasági földterületek között elhelyezkedő helyi érdekeltségű közcélú vízilétesítményeket mérik fel.
További feladatként az állami tulajdonban lévő, öntözési célra felhasználható vízgazdálkodási rendszerek közé beékelődő nem állami tulajdonú csatornaszakaszok felmérése, valamint az aszálykár-elhárítási rendszernek a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerbe önálló pillérként való beépítési lehetőségének vizsgálata történik meg.
Mintegy 300 millió forint többletforrás jut Szarvason az öntözésfejlesztési bemutató gazdaság és képzési központ kialakítása lehetőségének megvizsgálására, a Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ együttműködésében.
Ezeken túl jut forrás a közép- és a felsőfokú képzéshez kapcsolódó mezőgazdasági vízgazdálkodási képzési és ösztöndíjas program kidolgozására, valamint a talaj- és vízgazdálkodási kutatási és innovációs tématerület Innovációs és Kutatási Alapból való támogathatóságának megvizsgálásra.
A NAK közleményében felidézte: a 2017 végén megjelent, az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat a többi között előírta öntözési kataszter készítését. Ennek részeként a kamara a felszíni vízzel jelenleg kielégíthető területen végzett vízigény-felmérést, amely során a gazdálkodók csaknem 300 ezer hektár öntözésére jeleztek új igényt.
Ehhez kapcsolódva 2018 őszén jelent meg a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztéséről szóló kormányhatározat, 17 milliárd forint éves kerettel a 2020-2030 közötti időszakra. Ez elsősorban a vízkeresleti oldal fejlesztését biztosítja, egyebek mellett csaknem száz beruházás előirányzásával és további feladatok meghatározásával.