Noha az árnyomás fokozódására utal, hogy a maginfláció 3,2%-ra ugrott az előző havi 2,8% után, azonban ennek hátterében döntő mértékben az égetett szeszes italokra érdemben megnövelt népegészségügyi termékadó, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése áll. A bérköltségek és a kereslet növekedésének hatása továbbra sem érzékelhető széleskörűen, azonban egyes részterületeken, illetve a termelői árindexekben már megjelent. A forint erősödése, és várható további kismértékű erősödése miatt a tavaly nyár eleji gyengülés inflációt növelő hatása csak átmeneti lehet, derül ki a Takarékbank közleményéből.
Jelentősen, 20,5%-kal nőttek az idényáras élelmiszerek árai, a liszt 8,7%, a kenyér 5,8%-kal drágult, ezzel szemben a tojás ára 25%-kal, a cukor ára 10,3%-ot csökkent, míg az egyes feldolgozott tejekre vonatkozó áfacsökkentés miatt a tejek ára 8,4%-kal esett vissza. Így az élelmiszerárak összesen 4,2%-kal emelkedtek. 6,9%-kal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára, ezen belül a dohányáruk ára 9,6%-kal emelkedett. A neta mértékének emelése és kiterjesztése miatt az égetett szeszes italok egy hónap alatt 4,2%-kal drágultak, míg a dohányáruk a jövedéki adóemelés miatt 2,1%-kal drágultak.
A háztartási energia 1,2%-kal, ezen belül a tűzifa 7,8%-kal, a palackos gáz 12,3%-kal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A szolgáltatások ára átlagosan 2,8%-al nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 0,2%-kal, ezen belül a járműüzemanyagokért 3%-kal kellett kevesebbet, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,8%-kal, a ruházati termékekért 1,5%-kal kellett többet fizetni.
A tavalyi őszi hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzött az infláció, a tavalyinál alacsonyabb üzemanyagárak miatt februárban 3% alatt maradhat a drágulás üteme, majd a következő hónapokban ismét 3% fölé emelkedhet az infláció. Az üzemanyagok tavaly év közepén látott magas bázisa miatt az idei év közepére megint 3% alá kerülhet, így éves átlagban 3%-os inflációra számítunk idén a tavalyi 2,8% után. Az infláció azonban alacsonyabb maradhat, amennyiben az olaj, energia, valamint az üzemanyagárak tartósan a jelenlegi szint közelében maradnak, ezzel szemben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még csak igen kismértékben mutatkoznak jelei. A maginfláció ugyanakkor tartósan elérheti a 3%-ot idén. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB fokozatosan felkészülhet a monetáris kondíciók normalizálására, így a Monetáris Tanács az év során fokozatosan szűkítheti a nem-konvencionális eszközök használatát, azonban az alapkamat a jövő év közepéig változatlan maradhat.