A háztartáspanel vizsgálatban több mint ötszáz családot kérdeztek meg olyan szempontokat figyelembe véve, amelyek az életminőségükre, valamint az egészségügyi állapotukra vonatkoznak. A vizsgálat 2008-ban indult, és azóta már ötször keresték fel újra a válaszadókat. A kutatássorozat azonban több szempontból is különleges és Európa-szerte egyedülálló.
A tízéves kutatás az életminőséget nem csak a nemzetközi gyakorlat szerinti néhány aspektusból vizsgálta, hanem sokkal összetettebben, hét-nyolc különböző dimenzióból is. Erre azért volt szükség, mert az életminőség ugyan úgy függ az egészségi állapottól, mint akár a család jövedelmétől, a társas kapcsolatoktól vagy a foglalkoztatottságtól. Az eredmények kiemelten fontosak a jövőbeni pályázatok, városi fejlesztések, valamint a szükséges egészségügyi beavatkozások megtervezésében.
Ez egy úgynevezett panelvizsgálat, ezt nagyon érdemes elmagyarázni, hogy nem a panellakásokban élőket vizsgáljuk, hanem igyekszünk mindig ugyanazokat a háztartásokat felkeresni az adatfelvételeknél, tehát azt a standard mintát vagy kört próbáljuk megkeresni. Ez módszertanilag hosszú évekig működött is, de azért mindig vannak olyan kieső háztartások, akiket valamilyen szempont alapján pótolni kell, mert vannak, akik elköltöznek és nem tudunk járni. Amikor kiválasztunk egy mintát, ami nagy létszámú minta Nyíregyháza város lakosságához mérve, akkor mindig kiválasztunk egy úgynevezett tartalékmintát is és akkor onnan tudunk beléptetni, ha valamilyen úton-módon pótolni kell. Ez a panel kifejezés, ez erről szól
- magyarázata Dr. Fábián Gergely szociológus, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának általános és fejlesztési dékánhelyettese.
A háztartásokat átlagosan kétévente keresték fel az elmúlt tíz évben, de ahol esetleg több idő kimaradt, ott is látták a tendenciát. Egy központi hivatal reprezentatív mintát adnak az egyetem intézetének, ez alapján kopogtatnak be a családokhoz. A felmérésben hét-nyolc olyan tényezőt vizsgálnak, amelyekről úgy gondolják, hogy meghatározzák a városlakók életminőségét.
Ez jelenti a foglalkoztatottságot, tehát a gazdasági aktivitást, jelenti a jövedelmeket, a lakást, lakhatással és lakókörnyezettel kapcsolatos mutatókat, az egészségi állapotot, az úgynevezett társas kapcsolatokat, tehát viszonylag sok dimenzióban próbáljuk meg feltárni, azt, hogy mi jellemzi a nyíregyháziakat, illetve, hogy az elmúlt tíz évben milyen változások voltak. Alapvetően érdekes módon mindig az legmeghatározóbb mutató, ami az egészségügyi állapotra vonatkozik, ugyanis az egészségi állapot az befolyásolja a munkavégzést is. Tehát, hogy ha valaki krónikus betegségben szenved, az nyilvánvalóan sokkal nehezebben tud egyáltalán munkát vállalni vagy munkához jutni. Ezentúl az emberek boldogságát és közérzetét is erőteljesen befolyásolja az egészségi állapotuk
- ismertette az eredményeket a szociológus.
Bár kórházi zárójelentéseket egyértelműen nem vizsgált az intézet, de megkérdezték az embereket, hogy milyennek érzik az egészségügyi állapotukat. Az elmúlt évekhez képest ezt kedvezőbbnek ítélték a megkérdezettek, azonban van egy nagy differencia a férfiak és nők között. A nők sokkal többet foglalkoznak az egészségügyi állapotukkal, jóval gyakrabban mennek el akár a háziorvoshoz, akár valamilyen szűrővizsgálatra. A férfiak általában már csak akkor foglalkoznak ezzel, ha baj van, ha jól érzékelhetően valami probléma van, mesélte az eredményeket a szociológus. Ezek a különbségek még mindig élnek, attól függetlenül, hogy elmondás alapján jobb a helyiek állapota.
A másik mutató, ami szinte legalább ennyire meghatározó, az az, hogy van-e valakinek munkája és ezzel együtt jövedelme, illetve, hogy mennyire biztonságos az a munkahely. Ez azt jelenti, hogy mennyi időre érzi biztosítottnak a foglalkoztatottságát és napi nyolc, heti negyvenórás munkarendben dolgozik. A nyíregyházi munkavállalók egyébként ezt is preferálják, alacsonyabb azoknak az aránya, akik részmunkaidőben vagy egyéb, úgynevezett atipikus formában dolgoznak. Ha lekövetjük ezt a tíz évet, akkor látható, hogy két nagyobb időszakra lehet osztani az eltelt időt.
Volt egy 2008-tól 2010-ig tartó időszak, vagy talán 2012-ig tartott inkább, ugye ez volt az a gazdasági, financiális válság, ami érintette a várost is. Lehetett tapasztalni, hogy nőtt a munkanélküliség, akkor az olyan öt-hat százalékról felment egy olyan tíz-tizenegy százalékra. Ezzel párhuzamosan a jövedelmek enyhén csökkentek, de talán inkább stagnáltak, miközben azért volt minden évben x százalék infláció. A fordulat valahol 2012-2013 körül érzékelhető, enyhén nőtt a foglalkoztatottság, de aztán 2015-től 2018-ig, az elmúlt három évben, gyakorlatilag robbanásszerűen nőtt. Ötvenhét százalékról indultunk és most már hatvannyolc százaléknál tartunk, ami a foglalkoztatottságot jelenti. Ez nagyjából megegyezik az országos adattal és négy százalékponttal kedvezőbb, mint a megyében vagy mint az észak-alföldi régióban
- közölte Dr. Fábián Gergely.
Természetesen Nyíregyházának is vannak sokkal kedvezőbb körzetei és vannak kedvezőtlenebbek, a felmérést végzők például két részre bontották a Jósavárost, az úgynevezett régi Jósavárosra és az újabb, családiházas övezetre. Itt lehet látni, hogy bár csak pár száz méter távolság van közöttük, mégis jelentős differenciák vannak. A régi Jósaváros egyre elöregedőben van, sok a nyugdíjas, szemben a másik oldallal, ahova új beköltözők érkeztek az elmúlt években. Egy másik érdekes dolog, hogy a város terében, néhány száz méterre teljesen más társdalami helyzetű csoportok élnek.
Ezért szoktuk mondani, hogy igen, van egy mutatónk, a szegénységi ráta, ami jelentősen csökkent, 2008-ban egy olyan 16 és fél százalék volt, ma pedig már csak 12 és fél százaléknál tartunk. De ez nem jelenti azt, hogy ez a 12 és fél százalék ugyanabban a térben lakik a városban, hanem sokfelé, kicsit szétszóródva
- közölte a dékánhelyettes.
Az eredmények értékelésére a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának Szociális és Társadalomtudományi Intézete létrehozott egy mutatót, hogy számokban is le tudják mérni a változásokat.
Ez nem is az elején merült fel, hanem olyan 2012 körül, hogy annyi mindent mérünk és még több részletet is, a foglalkoztatással kapcsolatban például legalább harminc kérdés van, ezért néha úgy éreztük, hogy elveszünk a részletekben. Akkor találtuk ki azt egy kollégámmal, hogy próbáljunk meg egy számot, egy indexet kitalálni, amiben minden benne van, de egy számban mégis kifejezhető vele az életminőség. Ez most már működik és minden adatfelvételnél használjuk és ez a mutató is sokkal jobb. 2015-ben ez a mutató olyan 6,5- 6,7 volt, de ez vehet fel mínusz és pozitív értéket is, most pedig 9,7 ez a szám. Kicsit, ha kerekítek, akkor már majdnem 10 pontos az életminőség indexe a nyíregyháziaknak
- mesélte Dr. Fábián Gergely.
Az életminőség index 2012-ig nem igazán javult Nyíregyházán, főként a válságnak köszönhetően, majd 2013-tól indult egy pozitív tendencia, ami felgyorsult 2015 után és gyakorlatilag minden mutatóban kedvezőbb eredményekről tud beszélni a kutatást készítő intézet. Körülbelül harminc százalék körül van azok száma, akik úgy nyilatkoztak, hogy sokkal jobb lett a helyzetük, mint az elmúlt években és ezzel párhuzamosan ugyanennyivel csökkent azok aránya, akik szerint bármilyen szempontból rosszabb a helyzetük, mint korábban. A szubjektív megítélésen túl a társas kapcsolatok is jobb eredményeket mutatnak, a városlakók egyre többet vesznek részt magántársasági összejöveteleken és sokkal pozitívabban ítélik meg az emberi kapcsolataikat.