Napjainkban minden tisztességes kereskedelmi magatartást felülírhat a profitorientáltság, így szép számmal akadnak olyan vendéglátóipari és élelmiszer-előállító vállalkozások, amelyek a spórolás érdekében csúnyán megtévesztik a vásárlókat. Ma már azt sem lehet mondani, hogy a kamuélelmiszerek olcsóbbak lennének, mint az eredetiek - ez is az álcázás egyik sarkalatos pontja. Sokszor ízre sem lehet megállapítani, hogy nem eredeti terméket használunk, ami azért is rossz, mivel a hamis élelmiszerek nagy mennyiségű fogyasztása kedvezőtlen hatással lehet az emberi szervezetre.
Akármennyire is körültekintően vásárolunk, bármikor előfordulhat, hogy a cégek mégis túljárnak az eszünkön, ezért a HelloVidék összeszedte azokat a leggyakrabban hamisított élelmiszereket, amelyek a magyar éttermekben és boltokban is megtalálhatóak.
Olívaolaj
A Journal of Food Science által közzétett élelmiszer-csalási tanulmány szerint az olívaolaj a leggyakrabban hamisított élelmiszer. A 30 évig tartó vizsgálat megállapította, hogy a hamis olívaolaj használata akár súlyos egészségügyi következménnyel is járhat. A legdurvább eset 1981-ben történt Spanyolországban, ahol 20 ezer ember fogyasztott egy olyan olívaolajnak címkézett repceolajat, ami egy anilin nevű mérgező vegyi anyagot tartalmazott. Ma már előrehaladottabb állapotban van az élelmiszerbiztonság, azonban még mindig akadnak szép számmal olyan kereskedők, amelyek más vetőmagolajokkal hígítják fel az olívaolajat, többek között szójaolajjal, mogyoróolajjal és napraforgóolajjal. Ez azért is veszélyes, mert súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki a „titkos összetevők”.
Méz
Elkeserítő, de a Food Safety News beszámolója szerint a boltokban kapható mézek több mint 75 százaléka más összetevőt is tartalmaz a tisza mézen kívül. A költségek csökkentése érdekében kukorica- és fruktózszirup szokott belekerülni a mézbe.
Wasabi
Érdekes, de a Washington Post szerint az eladott wasabi-k 99%-a kamu. Ha te is azt gondoltad, hogy az eredetiben torma, csípős mustár és zöld színezőanyag van, akkor nagyot tévedtél: az igazi wasabi ugyanis a wasabi növény szárából készül. Ez a növény rendkívül lassan nő és igen költséges az előállítása: a ritkaságát mutatja, hogy egy kilogrammot 160 dollárért, azaz közel 45 ezer forintért lehet kapni! A hozzáértők szerint sokkal komplexebb íze van, mint a kamu wasabi-pasztáknak, cserébe viszont 15 percen belül el kell fogyasztani, mert a frissen reszelt wasabi íze fokozatosan veszíti el az intenzitását.
Kobe marha
Az elmúlt évek egyik legnagyobb átverése az "eredeti japán kobe marha" volt, szinte minden második húsra rányomták ezt a plecsnit annak érdekében, hogy sokszoros árat tudjanak legombolni a vásárlókról. Az eredeti, különleges marhahús lényege, hogy a kiváló génekkel rendelkező szarvasmarha luxusba illő gondozást kap, ezáltal gyönyörűen márványosodik, könnyű és vajpuha lesz a húsa. A Business Insider szerint az egész USA-ban csupán nyolc étterem szolgálja fel a valódi kobe marhát, ami után kérdéses, hogy a mi kicsi országunkban valójában mennyi helyen lelhető fel az eredeti japán luxusmarhahús.
Csirkemell
A tekintélyes méretű, bolti csirkemellek nem lennének ilyen nagyok, ha nem lennének telepumpálva vízzel. Különösen igaz ez akkor, ha mélyhűtött húsokról van szó. A csirkemell vízzel történő feltuningolása ráadásul teljesen törvényes, amennyiben a címkén szerepel a víz, mint összetevő. Hiába a nagy méret, sütéskor a víz azonnal elillan és össze fog esni a hús. Belegondolni is szörnyű, mennyi pénzt fizettünk már ki vízért a boltokban a csirkemell árán: 1 kilogramm húsból 30 deka biztosan csak hozzáadott víz.
Parmezán
Az igazi parmezán sajt az olaszországi Parma városából származik és extra hosszú érlelési ideje van. Miért gondoljuk azt, hogy fillérekért hozzájuthatunk ehhez az ikonikus sajthoz? A Bloomberg News 2017 februárjában tesztelte az amerikai boltokban vásárolt reszelt parmezán sajtokat, és elkeserítő eredményre jutott: nem volt olyan sajt, ami ne tartalmazott volna cellulózrostból készült csomósodás-gátló adalékanyagot - még az is, ami 100%-os eredeti parmezán sajtnak nevezte magát. A cellulózrost a papíripar egyik legfőbb alapanyaga, a fás szárú növényekből állítják elő. Bár a cellulóz ártalmatlan, az elfogadható cellulóz-tartalom a sajtok esetén valahol 2-4 százalék között mozog. Ennek ellenére jóval nagyobb arányban található meg az exkluzív sajtban, mivel lényegesen olcsóbb, mint a tiszta parmezán.
Szarvasgomba
Tudjuk, hogy a szarvasgomba nagyon-nagyon ritka, akár egy évtized is kellhet ahhoz, hogy méretesre megnőjön. Akkor mégis miért hisszük azt, hogy minden apró fogadóban és étteremben kapható szarvasgombából készült étel? Valószínűleg csak kémiai ügyeskedés az egész.
Szárított fűszerek
A kurkuma olykor kukoricát, a szerecsendió borsot, az oregánó pedig szárított és aprított gyomokat tartalmazhat. És senki sem veszi észre a különbséget!
Szójaszósz
Ma már minden sarkon lehet venni szójaszószt, nem számít olyan különlegességnek, mint egy évtizede. Éppen emiatt érdemes azon elgondolkodni, hogy vajon melyik az eredeti termék. Egy 2016-os vizsgálatban az FDA megállapította, hogy a szójaszószok több mint fele nem teljesítette a törvényi előírásokat, csupán egy felhígított, szójaszósz-jellegű készítményt takart a csomagolás.
Vörös húsok
Az emberek elsősorban a szemükkel vásárolnak, ezért az élelmiszerboltokban kapható marhahúsok túlnyomó részét mesterségesen színezik, mivel a pirosas árnyalat frissességet sugall. Nem kell azonban aggódni, a színes adalékanyagok már a feldolgozott élelmiszerek fontos részét képezik, tehát nem ártalmasak az egészségre. Színezőanyag nélkül a kóla nem lenne barna, a margarin nem lenne sárga, és a mentafagylalt sem lenne zöld. Sőt, a tenyésztett lazac sem lenne olyan rózsaszín, ha a táplálékuk nem tartalmazna különféle színezőanyagokat.
(Via Business Insider, Clark, Delish)