Az Európai Unió idén 12 új hatóanyag használatát engedélyezte, ugyanakkor 45 növényvédőszer forgalmazását megszüntette, többek között a dikvát nevű vegyületet is, amely a Reglone alkotórésze. Ezt a szert a kukorica-, repce-, napraforgó-állomány betakarítás előtti kiszárításához használták.
Betiltása kellemetlenül érinti a termesztőket, mert hatékony készítménynek ismerték. Főleg az elgyomosodott földeken vették hasznát, általa az egész terület növényállománya jól leszárítható volt, segítette a betakarítás ütemezését. A dikvátot tartalmazó készítmények engedélyét már idén május 4-től visszavonják. Jelenlegi ismereteink szerint helyettesítésükre elsősorban a glifozát tartalmú szerek, mint a Glialka vagy a Barclay, illetve a Glyfos, a Total nevű gyomirtók jöhetnek számításba
– tájékoztatta a portált Szabó Balázs növényvédelmi mérnök, a nagykőrösi Vihar utcai gazdabolt vezetője. Számos, a hazai mezőgazdaságban használt növényvédőszert érint a változás, ugyanis a thirám hatóanyagot is betiltják. Ezek a szerek jó gombaölők, szőlőben, szamócában, almafélék esetén alkalmas a szürkerothadás és varasodás ellen, de rendkívül hatékonyak az őszibarackban található tafrina ellen.
A növényvédő vegyi anyagok cseréje mögött az a szándék áll, hogy a környezetre, az emberi egészségre kevésbé káros vegyületeket vonjanak használatba az eddigiek helyett. Sajnos, azzal együtt nőnek a gazdálkodók költségei, hiszen a kíméletes, már-már a biotermesztés irányába ható vegyületek előállítása többe kerül, tehát kereskedelmi áruk is magasabb
– példázta a változások hatásait Szabó Balázs, aki hozzátette: "Szemlélteti a különbséget az agrár-környezetgazdálkodásba bevont gazdaságokban, főleg a gyümölcsösökben a növényvédelmi költség alakulása. E művelésben egységnyi területű csonthéjas állomány védelmére fordított költség duplája annak, mint ami a hagyományos termesztésben jellemző."