A hamisított élelmiszerek általában alacsonyabb minőségűek, mellyel a cégek az előállítási költségeken igyekeznek lefaragni. Mivel ezek az élelmiszerek az eredetitől eltérő alapanyagok felhasználásával készülnek, a jelenlegi szabályozás szerint ezeket a termékeket nem futtathatnák azonos néven, azonban sokszor előfordul, hogy a helyettesített összetevők ellenére mégis megtartják a régi terméknevet. Éppen ezért legyünk körültekintőek a vásárláskor, ugyanis a hamisított élelmiszerek olykor egészségügyi kockázattal is járhatnak.
Ha új néven, az eredetire hasonlító elnevezéssel kerülnek a polcokra, akkor teljesen legális az eljárás: így lesz a tejfölből farmföl és frissföl. Bár a vásárlók sokszor egy kalap alá veszik ezeket a termékeket, nem árt összehasonlítani összetevőket, ugyanis akkor derül ki a turpisság. Rengeteg tejtermék jellegű készítmény van a piacon, amit hangzatos nevekkel láttak el a gyártók, azonban a lista ennél sokkal hosszabb.
Az ár is egy rendkívül árulkodó tényező lehet, főleg a drágább termékkategóriák esetén: ha túl olcsó ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg egy hamisítvánnyal lehet dolgod. Ma már azt sem lehet mondani, hogy a kamuélelmiszerek mindig olcsóbbak lennének, mint az eredetiek - ez is az álcázás egyik sarkalatos pontja.
Korábbi cikkünkben ismertettünk néhányat a leggyakrabban hamisított élelmiszerek közül, de hogy teljes legyen a lista, a HelloVidék összegyűjtött még 10 élelmiszert, ami meglehetősen gyakran esik áldozatul az élelmiszerhamisításnak.
Kávé
Larry Olmsted Real Food Fake Food című könyvében megírta, hogy az őrölt kávé az egyik legkönnyebben hamisítható élelmiszer. Ezt a tényt a vállalkozásokat gyakran ki is használják, így számos olcsóbb alapanyaggal vegyíthetik az őrölt kávét. Íme a legextrémebb hozzávalók, amiket eddig a kutatók találtak az őrölt kávéban: gallydarab, pörkölt kukorica és árpa, pörkölt föld. Az instant, 3 az 1-ben verziók sem mentesek a hamisítástól, ezek általában cikóriát, gabonaféléket, karamellt, pergament, keményítőt és malátát tartalmazhatnak. Az a legjobb, ha darálós kávéfőzőre váltasz, és te magad őrlöd a kávébabot.
Tea
Olmsted a teáról is lerántotta a leplet: megállapításra került, hogy a gyártók olykor fűrészport és más növények leveleit is belekeverik a teába, ezzel is lefaragva az előállítási költségeken.
Gyümölcslé
A gyümölcslevek csomagolásán a gyártók csak az összetevőket kötelesen felsorolni, azok százalékos arányát azonban már nem. Köztudott, hogy az almalé sokkal olcsóbb, mint a gránátalma és az áfonya, ezért gyakran hígítják ezeket a gyümölcsleveket almával. Az almalé tetemes része azonban import koncentrátumból származik, ami akár tiltott növényvédőszereket és más vegyi anyagokat is tartalmazhat. Mindenképp szánjunk időt az összetevők listájának elolvasására, ugyanis az is elfordulhat, hogy a 100%-osnak hazudott gyümölcslevek is fel vannak hígítva. A gránátalmát gyakran helyettesítik piros szőlő levével is, mivel hasonló a színük. A gyümölcslé színét egyébként is jól leplezi a papírdoboz, így legtöbbször már csak a vásárlás után érhet meglepetés.
Balzsamecet
A hagyományos balzsamecetet hosszú éveken keresztül kell tölgyfahordóban érlelni, valamint a borokhoz hasonlóan nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelnie. A balzsamecet-piac azonban szó szerint felhígult. Ha valódi minőséget szeretnél, akkor keresd az összetevők között a szőlőmustot vagy az „Aceto Balsamico Tradizionale” megjelölést a csomagoláson: ez garantálja, hogy legalább 12 évig érlelődik az ecet. Egy salátaöntet elkészítéséhez nincs szükség ősi olasz pincékben érlelődő balzsamecetre, de a hozzáadott cukrot és karamell színezéket tartalmazó termékeket minden áron kerüljük el, mert nincs sok közük az eredeti termékhez.
Sáfrány
A sáfrány a világ egyik drágább fűszere, ezért nem csoda, hogy ez is a hamisítás áldozatává vált. Az eredeti fűszer kilója több százezer forintba kerül, melynek oka, hogy közel 150 virágra van szükség egyetlen gramm fűszer előállításához. A vizsgálatok szerint körömvirággal (és úgy egyébként mindenféle olcsó szárított virággal), valamint festett hagymával pótolják ki a sáfrányt. Ezt úgy tudjuk kivédeni, hogy teljes szálas változatot választunk, ugyanis ezt nehezebb hamisítani.
Vanília
A világ második legdrágább fűszere is megérett a hamisításra. Az eredeti vanília-kivonat alkoholba és vízbe áztatott vaníliabab, ezzel szemben a legtöbb vanília-utánzat vanillinból készült. Ez a szerves vegyület természetes formában is előfordul a méregdrága vanília babban, azonban legtöbbször laboratóriumban készítik el, mivel úgy olcsóbb az előállítása. A szintetikus vanillin sokszor tisztának hazudott kivonatokba is belekerül, ezért érdemes megnézni az összetevőket: amennyiben a vanillin benne van a listában, hamis áruval lehet dolgunk. Jobban teszed, ha a hozzáadott cukrot és a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot tartalmazó készítményektől is távol maradsz. Ha igazi vaníliát keresel, akkor a 4-hidroxibenzaldehid biztosan benne lesz a listában, ez az összetevő ugyanis csak az eredeti vaníliában van benne, a mesterséges utánzatokban nem.
Fahéj
A boltokban értékesített fahéj nagy része nem is fahéj, hanem kasszia. Amit valódi fahéj alatt tartanak számon, azt Sri Lankán termesztik, ezzel szemben a kasszia Vietnámban és Kínában készül. Bár közeli rokon a két növény, számos különbség van a fahéj és a kasszia között: míg a ceyloni fahéj több rétegből áll és papírvékony, addig a kasszia egyetlen vastagabb kéreglap. Rúdban vásárolva könnyű megkülönböztetni, de amint őrölve van a fűszer, a barna porba bármi belekerülhet.
Fekete bors
Az őrölt bors is ideális táptalaja az élelmiszercsalásnak: akárcsak a fahéj esetén, az őrölt fekete borsok piacán is rendkívül nehéz kiszúrni a hamisítványokat. A kutatók papaya magot, borókabogyót, növényszárakat és pelyvát is találtak a vizsgát borsokban. A kávéhoz hasonlóan az a legszerencsésebb, ha szemes borsra váltasz.
Tej
A 2008-as nagy kínai babatápszer botrány kirobbanása óta – amikor 54 ezer csecsemő betegedett meg és hatan meg is haltak a melaminnal szennyezett tej miatt – egyre többször találnak a hatóságok melamint, mosószert és hidrogénperoxidot tartalmazó tejet. Ezt a legkönnyebben úgy tudjuk kivédeni, ha mellőzzük az importált tejeket és hazai vagy házi tejet választunk.
Bor
A bor az egyik leggyakrabban hamisított ital, általában a „no name” borok átpalackozása és átcímkézése tartozik a borhamisítás körébe. Igen gyakori, hogy egy olcsóbb, rosszabb évjáratú italt árulnak egy csúcsminőségű, ismertebb és jobb évjáratú bor címkéje alatt, így az amúgy is olcsó borokat fogyasztók fellélegezhetnek. A szakértők becslése szerint az értékesített borok 5 százaléka lehet hamis, ami hatalmas veszteséget jelent a vállalkozások számára.
(Via Delish, Bon Appétit)