Biztosan sokaknak feltűnt már, hogy a bankok egyre magasabb összegeket vonnak le a tranzakciók után. Az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint majdnem 532 milliárd forintnyi bevételük származott a pénzforgalomból, ez 7,2 százalékkal több, mint 2017-ben. Ebből összesen 233 milliárdot fizettek tranzakciós illeték címen az államnak. Ez azt jelenti, hogy minden 100 forintból 44 forint került az állam kezébe.
Idén, a múlt évhez képest most csak 228,1 milliárd forintnyi pénzügyi tranzakciós illetékkel tervezett a kormány, a csökkenés egyik oka az, hogy január 1-től a 20 ezer forint alatti lakossági tranzakciókat már nem érinti ez a fajta közteher.
Egy másik benyújtott törvényjavaslat miatt júniustól tovább csökkennek a lakossági bankszámlákra rakódó illetékterhek. Az év utolsó hét hónapjára a hitelintézeteknek az olyan lakossági bankszámlák után, amelyeken végrehajtanak 20 ezer forint fölötti tranzakciókat, 400 forintot kell fizetni az államnak. A következő évben pedig a tervek szerint 800 forint lesz egy évre a számlánkénti tranzakciós adó.
Magunknak kell utánajárni, hogy melyik a legolcsóbb számlacsomag
A Takarék csoport a törvény változásával kedvezően módosuló illetékszabályokat a hatálybalépéssel egyidejűleg érvényesíti érintett ügyfeleinél is. Az MKB is úgy nyilatkozott, hogy ha csökken a tranzakciós illeték, a kedvező változást átengedik az ügyfeleknek ugyanúgy, ahogy januárban tették, amikor a 20 ezer forint alatti tételeknél eltörölték a díjat – írja a Napi.hu.
Az új változtatással a szabályozó cég célja, hogy az európai trendekhez hasonlóan, minden hazai lakossági fogyasztónak az alapszolgáltatás magába foglalja azt is, hogy a havi számlavezetési díj tartalmazza a korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson bankszámlájáról.
Nem árt odafigyelni az év közepétől életbe lépő változásokra, mivel a bankok az új, átalánydíjas vagy olcsóbb csomagokba nem biztos, hogy automatikusan áthelyezik majd ügyfeleik számláit. A Takarék csoport külön felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a csomagalapú árazás elsősorban az új számlákat érintheti, de a már meglévő számlacsomagok módosítása csak az ügyféllel történő közös megegyezés, új szerződés aláírása utána lehetséges.
Egyre többen használják az internetes bankolást
Az elektronikus tranzakciók száma rohamosan nő. Az elmúlt évben az internetes és mobiltelefonon történő forint átutalások száma csaknem 10, az értéke pedig 8,7 százalékkal nőtt. Az adathordozón keresztül benyújtott és ügyfélterminálon keresztül bonyolított átutalások száma is emelkedett, de érdekes adatnak számít, hogy telefonon és papír alapon egyre kevesebben utalnak.
A Magyar Bankszövetség úgy nyilatkozott, hogy örülnek a tranzakciós illetékkel kapcsolatos törvénymódosítás tervének, de támogatnák azt is, ha az átalánydíjas illetékfizetést a csoportos beszedésekre is kiterjesztenék, mivel ezek forgalma is folyamatosan növekszik. Jól mutatják ezt az elmúlt év adatai: az interneten és mobilon indított csoportos beszedések száma 13, az értéke több mint 16,4 százalékkal növekedett.
Egyre többen használják a bankkártyájukat
A bankszövetség egy másik javaslatot is tett, miszerint a havi két, maximum 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel illetékterhét is el kellene törölni. Ezek után 0,6 százalékos adót fizetnek a bankok, amit a fogyasztóktól nem tudnak közvetlenül beszedni, ez beépíthetnék egyéb tételekbe, mint például a bankszámlavezetés alapdíjába.
A kártyás vásárlások száma és összege nagyon gyorsan növekedett az elmúlt évben is: a belföldi tranzakciók több mint 23 százalékkal ugrottak meg, a külföldön történő tranzakciók száma pedig harmadával nőtt. Mivel egyre több ember használja külföldön a kártyáját, így érthető, hogy a hitelintézetek az ilyen esetekben a devizaeladási árfolyamon adják a külföldi bankókat, ami vetekszik a pénzváltók árazásával.