A nemzeti vidékstratégia gondolkodó, önmagát fejleszteni képes emberek vidéki társadalmának felépítését követeli meg, mondta Bagdán Boglárka. A munkahely megőrzés, az új munkahely teremtés lehetősége az ifjú szakemberek kezében van, a második évezred Magyarországa számít az ifjak lendületére, amely nélkül nem lehet megújítva korszerűsíteni a magyar mezőgazdaságot. Álláspontja szerint élettel kell megtölteni az elöregedő falvakat, amihez a fiataloknak lehetőséget kell teremteni arra, hogy a föld a megélhetésüket biztosítsa.
A jelentős mezőgazdasággal rendelkező országok képzési szerkezetéhez hasonlóan szükséges, hogy az agrárszakképzési köznevelési intézmények továbbra is az agrártárca fenntartásában maradjanak, ismertette a helyettes államtitkár. A középfokú intézményekben elsajátítható agrárszakmák biztosítják a jövő generációjának a helyben való boldogulását, ezzel is növelve a vidék népességmegtartó erejét. A tárca törekszik arra is, hogy olyan fiatalok kerüljenek a munkaerőpiacra, akik szakmájukat kiválóan ismerik, jellemzőjük az innováció és a környezettudatos szemlélet.
Az agrárium bármely területén kamatoztatható ismeretek megszerzéséhez korszerű intézményi háttérre, duális képzésre, tangazdaságokra van szükség, és az állam által fenntartott központi gyakorló gazdaságokra kell építeni.
Az agrároktatás célja, hogy az ágazatban a korszerű technológiákat alkalmazni képes, valamint a hazai és nemzetközi kapcsolatokban is eligazodó, művelt szakemberek dolgozzanak, akik széles alapozású felkészültséggel és ebből adódóan több területen felhasználható tudásanyaggal rendelkeznek. Az intézményeket is fel kell készíteni arra, hogy a digitális technológia jelentősen átalakítja az agrárgazdaság emberi erőforrás szükségletét, tette hozzá a helyettes államtitkár.
Mintegy 3100 látogatója volt a rendezvénynek, amelynek célja az agrárszakmák népszerűsítése, a pályaorientáció segítése és az agrárszakképzés fejlesztése volt, mondta el Győrffy Balázs, a főszervező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.
A NAK nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, a kormánnyal kötött stratégiai megállapodás és a jogszabályok jelentős szerepet és felelősséget delegáltak a kamarához, összesen 117 agrár- és élelmiszeripari szakmában. A köztestület többek között ellenőrzi a gyakorlati képzést, felkészíti a gyakorlati oktatókat, nyilvántartja a tanulószerződéseket, gondozza a vizsgakövetelményeket. Mindezek mellett törekednek arra is, hogy vonzóvá tegyék az agrárium hivatásait, jegyezte meg.
A résztvevők versenyen nyújtott teljesítménye példaértékű a fiatalabbak számára, mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke, hozzátéve, hogy a jelenleg zajló technológiai robbanás időszaka felkészült, jó szakembereket igényel, ezért a lehetőségeket meg kell mutatni, erre pedig a rendezvény kiváló alkalmat teremt.
Az Agrár Szakma Sztár Fesztivál versenyeire 688 tanuló nevezett be 92 szakképző intézményből. Húsz szakmában versenyeztek, ebből kilencféle szakma volt az országos szakmai tanulmányi versenyen (OSZTV) és 11 a szakma kiváló tanulója versenyen (SZKTV). Díjban hatvanan részesültek.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán