A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint "2019-re a kormány 3,9 százalékos az MNB 3,8 százalékos növekedést vár, a piaci konszenzus 3,6 százalék. Az első két hónapban az ipari termelés 5,2 százalákkal (tavaly éves átlagban 3,6 százalékkal), a kiskereskedelmi forgalom 6,9 százalékkal (tavaly 6 százalékkal), az építőipari termelés pedig egyenesen 39 százalékkal (tavaly 22 százalékkal) bővült. Gyorsult a kivitel bővülése, az import/export olló pedig 1,4 százalékponttal szűkült."
Megállapították, hogy idén az EU-transzferek még tovább emelkednek, azonban a beruházás-növekedés csupán 7 százalék körül alakulhat. Az aszály miatt a mezőgazdaság kilátásai is rosszak, de az építőipar szerződésállománya csupán 2,6 százalékkal volt magasabb február végén az egy évvel korábbinál. A bruttó bérek növekedése tavaly lassan, de folyamatosan csökkent, az infláció azonban emelkedett, ezért a reálkeresetek a 2017. évi 10% feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek. Idén 5,5-6 százalékos a várható dinamika.
Ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5 százalékos nyugdíjemelésre kerül sor
— fogalmaznak a kutatók, majd hozzátették: "a fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. A fogyasztás tavalyi 4,6 százalékos bővülése azonban idén 4 százalék körülire lassulhat."
Egyre több a dolgozó: év elején a munkaerőpiacon dolgozók száma az egy évvel korábbinál 80 ezerrel több volt, a közmunkások száma közel 40 ezerrel csökkent, a külföldön dolgozóké 15 ezerrel emelkedett. A 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta kedvezőbb az egy évvel korábbinál, alacsonyabb az EU-átlagnál.
A magyar infláció az egyik legmagasabb az EU-ban, a maginfláció pedig márciusban már elérte a 3,8 százalékot.
A magyar gazdaság külső egyensúlyára vonatkozó adatokat az MNB jelentősen korrigálta, a folyó fizetési mérleg többlete 2018-ban – az erős belső kereslet miatt – a GDP 0,5 százalékára csökkent, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa.