A prognózis 2023-ig végig négy százalékos vagy azt meghaladó növekedéssel számol: 2021-ben 4,1, 2022-re 4,2 százalékos GDP-bővülést jósolnak, írja a Világgazdaság.
Nincs nagy meglepetés a kormány inflációs prognózisában: a harmonizált fogyasztói árindex az idei 2,7 százalék tán jövőre 2,8 százalékra emelkedik, majd 2021-23 között beáll a 3 százalékos szintre. A tervek szerint jövőre a nyugdíjak januárban 2,8 százalékkal emelkedhetnek – idén és jövőre is sor kerül nyugdíjprémiumok kifizetésre, hisz a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.
A kormány azzal számol, hogy a következő években is fennmarad a dinamikus bérnövekedés, az idei 9,2 százalékos emelkedés után jövőre 8,1 százalékkal emelkedhetnek a bérek – 2023-ig pedig évi nyolc százalékos béremelkedéssel számolnak – mindezt 3 százalékos infláció mellett.
Az államháztartási hiány csökkentése tovább folytatódik, az idei 1,8 százalékos GDP hiánnyal szemben 2020-ben 1,5 százalékra csökkentik a hiány és 2023-ra elérik a nullszaldó államháztartási egyenleget. Az államadósság drasztikusan csökkenő pályán maradhat, az az idei 69,2 százalékról jövőre a GDP 66,7 százalékára csökkenhet, 2022-re pedig 59,3 százalékra – ami alacsonyabb az euró bevezetéshez szükséges 60 százalékos küszöbnél. Bár lassan Magyarország minden követelményét teljesíti az euró bevezetésnek, ennek időpontjával nem foglalkozik az anyag.