Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkársága fontosnak tartja Magyarország jogi és erkölcsi kötelességét azzal kapcsolatban, hogy kivegye arányos és méltányos részét a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemből, ezért az uniós célokkal összhangban legalább 40%-kal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990. évi bázishoz képest. Ez az egységnyi magyar GDP előállításához felhasznált üvegházhatású gáz kibocsátás 30%-al történő csökkenését eredményezi majd 2030-ra, olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium sajtóközleményében.
Az ITM a klímabarát gazdaságfejlesztés, mint a leginkább jövőképes gazdaságfejlesztési lehetőség feltételeit igyekszik megteremteni. A dinamikus és minőségi, innovációra fokozottan támaszkodó gazdasági növekedésünknek erős támasza lehet a gazdaság klímabarát átalakításában rejlő innovációs és üzleti lehetőségek feltárása és kihasználása.
Éghajlatvédelmi erőfeszítéseiket ezért azokra a területekre összpontosítják, ahol azok a klímavédelem mellett erősítik energiafüggetlenségünket, rezsiköltséget takarítanak meg vagy egyéb gazdaságfejlesztési haszonnal járnak. Így például a Lakossági Energiahatékonysági Hitelprogram kamatmentes hitellel támogatja az épületenergetikai fejlesztéseket és a megújuló energia (napelemek, hőszivattyúk) alkalmazását a lakosság körében.
Rövidesen a komplex lakossági épületenergetikai felújítások, valamint a megújuló energiaforrások átfogó használatának fejlesztésére is rendelkezésre állnak majd megfelelő ösztönzők. A vállalatok energiahatékonysági fejlesztéseik vonatkozásában 2017 óta társasági adókedvezményben részesülhetnek, amelyet egyre nagyobb intenzitással és tudatossággal vesznek igénybe.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium minden gazdasági szektorban ösztönzi a megújuló energia költséghatékony felhasználását. Az első, árversenyt célzó megújuló áram kapacitáslétesítési tender még idén megjelenik. A napelemes fejlesztések május végétől elérhető beruházási támogatása a KKV-szektorban a vállalkozások saját fogyasztásának részleges kiváltását szolgálja majd. A közlekedés terén – a közösségi közlekedés erősítése mellett – az elektromobilitás fejlesztése, a bioüzemanyag bekeverési részarány növelése és a helyi tömegközlekedés zöldítése áll a klímapolitika középpontjában.