Az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások érdemben járultak hozzá a növekedéshez, jelentősen gyorsult az ipar és különösen az építőipar kibocsátása. Ez utóbbi továbbra is kiugró mértékű beruházási dinamikát tükröz, a kiskereskedelmi forgalom gyorsulása továbbra is élénk fogyasztásra utal, míg az ipari termelés élénkülésének köszönhetően kisebb mértékben rontotta a külkereskedelmi egyenleg csökkenése a GDP-t.
A következő negyedévekben az egyre magasabb bázis miatt fokozatos lassulásra számítunk, de idén a GDP növekedése így is elérheti a 4,7%-ot, míg jövőre 3,7%-ra lassulhat a GDP növekedése. A kétszámjegyű bérnövekedés és a családi akcióterv hatására a fogyasztás tartós oszlopa marad a növekedésnek, mégha enyhén lassulhat is.
A beruházási boom folytatódik az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely szolgáltatások és a kereskedelem területén, amelyek a következő években is érdemi volument fognak képviselni. Idén várható a lakásátadások hullámának érdemi felfutása, ami a következő években tetőzhet, a kedvezményes újlakás áfa kivezetést részben ellensúlyozhatja a csok kiterjesztése. Mivel eddig az uniós ciklus forrásainak egyharmadát sikerült lehívni, ezen projektek kétharmadának megvalósulása következő években várható, így az uniós támogatások hatása is áthúzódhat a következő évekre.
Eközben a következő években várható a tisztán állami beruházások felfutása is. Továbbra is ömlik a működő tőke, a tavalyi 1380 milliárd forint értékű beruházási döntés után idén már közel 950 milliárd forintnyi beruházásról döntöttek. Az így létrejövő új exportkapacitások pedig ellensúlyozhatják a gyenge külső keresletet, a külkereskedelmi többlet pedig a némileg lassuló belső kereslet mellett a következő években ismét növekedésnek indulhat, így pozitívan járulhat hozzá a GDP növekedéséhez.
Az első negyedévben az eddig megjelent adatok alapján a hazai GDP növekedése jóval megelőzte a régiós növekedést, a román GDP 5%-kal, a szlovák GDP3,7%-kal, míg a cseh GDP 2,5%-kal bővült, a hazai GDP növekedése jó eséllyel éllovas lehet az egész EU-ban. A hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsult, mintegy 4 százalékponttal haladja meg az euró-övezet, és 3,7 százalékponttal az EU növekedését.