A belvárosban található malomépület 17 óra körül gyulladt ki, és a lángok annak ellenére átterjedtek az épület összes szintjére, hogy a tűzoltók nagy erőkkel, gyorsan a helyszínre érkeztek. Este fél 7-re összeomlott a tetőszerkezet; az épület mind a hat szintjének födémszerkezete beszakadt.
A több mint százéves, több éve üresen álló ipari műemlékhez ötös, kiemelt fokozatban riasztották a tűzoltókat, akik Békéscsaba mellett hat településről érkeztek a helyszínre. A katasztrófavédelmi mobil labor egészségre káros gázkoncentrációt nem mért és sérültekről sincs információ. Késő estére a lángokat az épület két oldala felől megfékezték, körülhatárolták a tűzoltók, és az utómunkálatokat végzik. Visszahűtik az épületet és megakadályozzák, hogy újra lángra kapjon.
A környéket a rendőrség teljesen lezárta, a közeli városi kórházban "elzárkózást" rendeltek el, vagyis a betegek nem hagyhatták el a kórház épületét
- közölte Gombos Erik, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője.
Száz éve már leégett egyszer
A behír.hu portál a malom történetéről beszámolva azt írta: a Munkácsy Mihály Múzeum történeti gyűjteményében található egy hat részből álló fényképsorozat, amelyen a malom pusztulását örökíti meg. Ismertetik Kocsor János történész-muzeológus írását, amely szerint Békéscsaba első és legnagyobb gőzmalma tekintélyes múltra tekinthet vissza. Elődjét Pain Antal hamburgi születésű molnár-gépész építette fel 1853-ra, tőle Epstein Lipót és családja vette át, és miután egy ideig Deutsch Bernát pesti kereskedő bérelte, 1872-ben jutott Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester tulajdonába.
1915-ben a Rosenthal-malom már az ország legnagyobb és legmodernebb malmai között volt. 1914-ben alakult részvénytársasággá Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. néven, és Békéscsaba 1930-as monográfiája szerint ebben az évben 332 000 mázsa lisztet őrölt. A tűzvész előtt nem sokkal kibővítették. Az emeletes, középső toronnyal rendelkező malomhoz keskeny nyomtávú vasút is vezetett, elősegítve, hogy termékeit az Osztrák-Magyar Monarchiába és azon túlra szállíthassák.
1915-ben, az egy éve dúló első világháború idején a malomnak már nem a külföldre termelésben, hanem a hadsereg ellátásában jutott jelentékeny szerep, pusztulása ezért is volt olyan jelentős esemény. A Békés című újság 1915. március 14-i száma részletesen beszámolt a katasztrófáról. E szerint 1915. március 6-án "szombaton este 6 óra után 15-20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két robbanás hallatszott. Ezeknek olyan nagy volt az erejük, hogy a közeli utcán járókat falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd utána egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni." A malom régi épületének koptatójában robbant be a felgyülemlett lisztpor, három munkás megsérült, kórházba kellett vinni őket.
A Békés 1915. március 14-i számának tudósítása úgy fejeződött be: "A malmot a részvénytársaság lehetséges legrövidebb idő alatt felépíteni és újonnan üzembe hozni szándékozik." A malom hamarosan még nagyobb méretben üzemelt, mint korábban - olvasható a behir.hu-n.