A portál szerint 2020-at tekintve a régiós élmezőnyben vagyunk, nem igaz tehát az az állítás, hogy a régión belül leszakadunk
- mondta el Suppan Gergely, a Takarék vezető elemzője a bank sajtótájékoztatóján. Kitért arra is, hogy a beruházások növekedése jelentős, ez első negyedévben már 26 százalék körül volt, ami brutálisan erős szám. Ez húzta fel az idei GDP-növekedést, de a háztartások fogyasztása is jelentős volt, ez pedig a nagyobb mértékű bérkiáramlásnak köszönhető. Kiemelte: A bérnövekedés idén is 10 százalék fölött lehet.
Az elemző szerint 2019-es év első negyedévében az elsők voltunk az EU-ban a növekedés tekintetében, valamint a következő negyedévekben is az elsők között leszünk. A régiós országokhoz képest abszolút tartjuk az ütemet, a déli országokra pedig erőteljesen zárkózunk fel, Portugáliát például hamarosan megelőzzük. 2000 óta a magyar gazdaság kb. 64 százalékkal növelte a gazdaságát, Szlovákia viszont megduplázta a GDP mértékét.
A mezőgazdaságban sok a bizonytalanság
Búzából elmaradás lesz, a kukorica azonban még jó is lehet az idén. Ezt jelentősen befolyásolja az időjárás. A beruházások dinamikája brutális mértékben nőttek, a szolgáltatások többlete is jelentősen bővült. A külkereskedelmi mérlegünk tavaly romlott, ez betudható a Duna alacsony vízállásának, amit tavasszal pótoltak be az exportőrök. Ez, és még egyéb hatások jelentősen javították a külkereskedelmi forgalmunkat. Másrészről a készletállomány változásához jelentős mértékben hozzájárult a mezőgazdaság. Az ipar szép lassan javít, az építőipar pedig továbbra is dübörög Suppan szerint.
Kockázatok ugyanakkor vannak: az európai gazdaság lassul, ezt egyedül a fogyasztás tartja életben. Az export romlik - jelentősen érezhető tehát a kereskedelmi háború hatása. A német kilátások jelentősen romlottak, Olaszországban továbbra sem látszik a kiút, Franciaország most némileg jobban teljesít Németországnál.
Továbbra is ömlik az országba a működőtőke, idén már 1000 milliárd forint érkezik
Nagy kérdés a Mercedes-gyár bővítése, de Suppan szerint ez a bővítést befejezik majd. Azzal indokolta az elemző, hogy a magyar bérek még mindig messze elmaradnak a némettől, ráadásul az adókörnyezet is kedvező itthon. A BMW esetén nincs jel arra, hogy leállnának a beruházással. A feldolgozóiparban tehát újabb és újabb kapacitások jönnek létre, ez pedig ellensúlyozza a külső negatív környezetet.
A kiskereskedelmi forgalom most megtorpant, de ez csupán átmeneti a Takarék elemzője szerint. Az építőipar vélhetően idén lesz a csúcson, de az EU-projektek egyelőre nem futottak ki, a MOL-székház építése sem kezdődött meg, így aztán Suppan szerint a következő évektől sem kell félni a kedvezményes áfa megszűnése ellenére. Az elemző szerint hibás az a kritika, hogy a magyar gazdaságot csak az EU-s források húzzák, ugyanis minden területen konjunktúra van. Suppan hozzátette: a számok alapján kijelenthető, hogy semmilyen túlfűtöttség nincs a piacon.
Christine Lagarde vélhetően még lazább monetáris politikát folytat majd Európában, miután átveszi az Európai Központ Bank elnöki címét. A hozamok jelentősen lefordultak, a német hozamszint még mindig negatív, de már a görög hozamszintek is két százalék alatt vannak. A piac már jelentős kamatcsökkentés áraz Amerikában is, ezzel még megelőzhető, hogy Amerika recesszióba süllyedjen 2020-ban.
Az MNB-t egyelőre nem nyomja a kamatemelés szükségessége, az elemző szerint idén már tartósan elérhető az inflációs cél. Ősszel három százalék, majd decemberben 4 százalék körül lehet az infláció. A maginfláció azonban nem mérséklődik, az euróövezeti infláció viszont 1,2 százalék, ez pedig akár be is gyűrűzhet Magyarországra. A pénzügyi stabilitást jelzi, hogy a kamatok már évek óta nem változtak Magyarországon, a BUBOR emelkedése azonban szép lassan kamatemeléshez vezet majd.
Az elemző szerint a költségvetés nagyon kedvező állapotban van. Az idei 1,8 százalékos hiánycél az eddig számok szerint kényelmesen teljesülhet, ez a beömlő adóbevételeknek köszönhető. Az államadósságunk ezzel szemben leépül, az sem kizárt, hogy az Eximbank nélküli éllamadósság már jövőre 60 százalék alatt lehet. Az inflációs cél ugyan tartható lesz, de vannak olyan területek, ahol bőven magasabb lesz az áremelkedés az átlagnál: a lakásfelújításhoz kapcsolódó költségek például 12 százalékkal nőnek meg.