A Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a Magyarország 2018 című összefoglaló kiadványát vette górcső alá, melyből megismerhető a tavalyi átlagos nyugdíj megyei bontásban. Hozzátették, hogy - akárcsak az átlagbérre vonatkozó adatokat - az átlagnyugdíjra vonatkozó adatokat is érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis a milliós nyugdíjak elsodorhatják az átlagot. A bérek esetén az átlagot nagyon kevés ember viszi haza, az annál alacsonyabb fizetés a gyakoribb.
A nyugdíjak alakulása hasonló a nettó bérekhez. A legnagyobb átlagos juttatást a fővárosi nyugdíjasok kapták tavaly, míg a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők. Ugyanitt a legmagasabb és a legalacsonyabb az átlagos nettó bér is. Budapestet Fejér megye követi, aztán Pest:
- Budapest: 154,3 ezer forint;
- Fejér: 134,2 ezer forint;
- Pest: 134 ezer forint.
Komárom-Esztergom megyében még 130 felett van (133,6 ezer forint) az átlagnyugdíj, majd az ötödik helyen álló Veszprémben már csak 129,4 ezer forint. Az utolsó három megye:
- Békés: 116,2 ezer forint;
- Bács-Kiskun: 115,9 ezer forint;
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 115,6 ezer forint.
Az átlagos nyugdíjemelkedés 4,4-5 százalék között alakult az elmúlt egy évben, de az adatokból az is kitűnik, hogy "nemcsak a nettó bérek terén szakad szét az ország, de a nyugdíjak terén is mélyül a szakadék a megyék, illetve régiók között: legkisebb, 4,4 százalékos növekedésnek az egyik legszegényebbnek tartott észak-alföldi megyékben élők örülhettek, a legnagyobb, 5 százalékosnak pedig Budapesten."
Míg 2010-ben nagyjából 124 ezer nyugdíjast érintett a jövedelmi szegénység, 2017-re ez a szám 210 ezerre emelkedett.
A lap szerint 5 év múlva már 135 ezer forinttal lehet magasabb az átlagos nettó bér az átlagnyugdíjnál, jelenleg 85 ezer forint ez a különbség.