Varga Mihály a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) pódiumbeszélgetésén rámutatott: ezekhez az új magyar brandekhez lehet ezután beszállítóként versenyképes magyar technológiákat rendelni. A miniszter hangsúlyozta: a versenyképesség nem külföldön kezdődik, először otthon kell felépíteni magunkat, hogy versenyképesen tudjunk kilépni a külső exportpiacokra.
Varga Mihály kiemelte: le kell számolni azzal, hogy az olcsó munkaerőn alapuló versenyképesség tartós lehet, ebből a korszakból egyre inkább "kifelé futunk". Afelé kell elmozdulni, hogy Magyarország minél inkább be tudjon kapcsolódni a kis- és közepes szériájú, igényesebb termékek gyártásába, mert ennek van Kárpát-medencei szempontból is jövője.
Kitért a gyors váltás képességének fontosságára is, amire ugyanis ma még esetleg szükség van a piacon, arra akár már fél-egy év múlva, nem biztos, hogy szintén szükség lesz.
A tárcavezető szerint kezdenek kifutni abból a korszakból is, hogy a Németországban már "levetett "gyártástechnológiák jelennek meg Közép-Európában. Ma már be tudják szerezni a Németországban, Ausztriában alkalmazott legújabb technológiákat, eszközöket, de még az egy adott munkaerőre, gyártási órára jutó árbevétel területén lemaradás van. A feladat az, hogy azt a hatékonyságot is elérjék, mint Németországban, ehhez el kell mozdulni a robotizáció irányába - mutatott rá a miniszter, hozzátéve: meg kell találni azokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyekkel munkaerőt lehet kiváltani. A felszabaduló munkaerő el tud helyezkedni a programozás, a gyártáslogisztika, a minőség-ellenőrzés területén - jegyezte meg Varga Mihály.
Emellett oda érdemes a versenyképességet koncentrálni, ahol új technológiák vannak, és ahol másnak még nincs jelentős versenyelőnye. Példaként említette az elektromos, önvezető autókat, de látott lehetőséget a zöld gazdaságban, a nap- és szélenergia, a geotermikus energia területén, illetve az "ezüst gazdaságban". Utóbbiról kiemelte: Európa öregedése nem csak azzal jár, hogy az idősek tovább élnek, hanem azzal is, hogy új igények jelennek meg többek között az idősgondozás, az egészségügy területén.
Varga Mihály beszámolt arról is, hogy Magyarországon 2016 óta működik a nemzeti versenyképességi tanács, amely a kormány elé kerülő javaslatokat hivatott előkészíteni. Az első másfél évben a vállalati versenyképesség és az üzleti környezet javítására koncentráltak, illetve rendbe hozták az államháztartást, az államadósság mértéke csökken, 3,4 százalékos a munkanélküliség a korábbi 12 százalékkal szemben.
Ezek az előfeltételei voltak egy ütőképes versenyképességi program megkezdésének - mutatott rá a miniszter. Kitért arra az öt évre szóló kormányzati programra, amely az adózás, a foglalkoztatás, a közszféra, az egészségügy és oktatás területén, illetve a vállalati környezet további javítása érdekében rögzít célokat.
Varga Mihály a magyar kormány küldetésének tartotta a Kárpát-medencében, hogy a határon túli magyarokat minél inkább bekapcsolják a gazdasági vérkeringésbe. Kitért arra is, hogy a jelenleginél jobban ki lehetne használni a testvérvárosi kapcsolatokat is.
Ahogyan azt az Index leírta, Varga szerint még mindig probléma, hogy a kkv-k jó része az adó be nem fizetésére alapozza az üzleti modelljét, ahogy fogalmazott:
rengeteget tettük azért, hogy feketegazdaságot visszaszorítsuk, de még mindig nemzeti sportnak számít az adó elkerülése. Mintha erre több energia menne el, mint a termék eladására.
Varga adott néhány tanácsot a kkv-knak, hogy a hosszú távú tervezésnél mik azok a dolgok, amiket el kellene felejteni:
- "A vállalkozók arról álmodnak, hogy legyen sok EU-támogatás legyen, minél több és ingyen". Ezt szerinte nem lehet sokáig biztosítani.
- "Azt akarják, alacsony legyen a hitelkamat". Szerinte ez sem tarthat sokáig.
- "Legyen gyenge a forint". Varga szerint hosszú távon nem tartható, hogy "ócsítjuk a forintot".
- "A versenyképesség nem külföldön kezdődik". Varga azt ajánlotta, hogy nem exportpiacot keressenek először, hanem otthon építse fel magát mindenki.
Fotó: MTI/Kovács Attila