A magyar gazdaság teljesítménye a várakozásokkal ellentétben 2019 első negyedévében is rekordsebességgel, 5,3%-kal emelkedett, ami bár vélhetően az év további részében csökkeni fog, de a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint így is 4% körül alakulhat. Hazai viszonylatban az építőipar a leggyorsabban növekvő nemzetgazdasági ág 46,7%-kal, ezt követi a szakmai, műszaki, adminisztrációs szolgáltatások (6,7%), a kereskedelem (6,5%), az információ, kommunikáció (6,5%), ipar (5,9%) és a feldolgozóipar (5,8%). A GDP növekedéséhez legnagyobb arányban ezek közül az építő- és feldolgozóipar járult hozzá, mindkettő 1,2%-kal, ezt követi a kereskedelemi és a szakmai, műszaki, adminisztratív szolgáltatások 0,6-0,3%-kal.
A Bisnode legújabb, 2019. második negyedéves jelentésében a nyolc legtöbb céget magába foglaló ágazat közül sok megegyezik a gazdaság növekvő teljesítményét adó, korábban már említett szektorokkal, ám hibás lenne levonni ebből messzemenő következtetést, hogy egyesek pont erre a rövid távú növekedési tendenciára építve alapítanának valamely ágazaton belül céget, bár kétségkívül nem zárható ki ennek lehetősége sem.
Fontos kiemelni azonban, hogy a Magyarországon újonnan életre hívott cégek jelentős része igen rövid életű, mivel a piacon sok a rendszerváltás körüli időszakban létrejött rutinos versenyző, akik mellett az újonnan létrejövő vállalkozásoknak kevés esélyük van átlépni az évi egymilliárdos álombevételt, de a túlélésük még ennél is kétségesebb. Az Opten legfrissebb közleménye szerint a hazai cégek túlélési rátája a korábbi bizakodásra okot adó javuló tendenciával ellentétben most ismét romlott, az 5 éves kort a cégek 72%, a 10 éves kort pedig mindössze csak 48%-uk éri el. Bár a cégalapítási kedv még ezek ellenére is kiemelkedő, az Opten a 2019-es év második negyedévére vonatkozóan 6%-os visszaesést állapított meg. „Véleményem szerint a cégalapítási hangulat egyszerűen elérte lokális tetőpontját. Valójában már az is ritka, hogy ilyen sokáig tart egy cégalapítási hullám. Vélhetően egyre többen kivárnak, most érezhető globálisan is egyfajta bizonytalanság, az emelkedő gazdasági termelés ellenére” – válaszolta az adat magyarázatául az Opten céginformációs vezetője, Pertics Richárd.
Az ambiciózus cégalapítók tehát még nem fogytak el, csak némileg csökkent a számuk, de 2018-hoz képest még így is 8%-kal több céget hoztak létre 2019 második negyedévében.
A cégalapítási kedv mérséklődése számos ágazatban érzékelhető a Bisnode jelentése szerint, ilyen például a textil-, a gépipar, a bútorgyártás és az oktatás, művészet, szórakoztatás, szabad idő, legnagyobb visszaesést pedig a kommunális ágazat könyvelhetett el a vizsgált időszakban újonnan létrejött cégszámokban. Bár tény, hogy egyre több nemzetközi cég dönt úgy, hogy magyarországi telephelyen folytat majd magas technológiát képviselő gyártási tevékenységet, ez jellemzően mégsem járul hozzá a magyar GPD növekedéséhez.
Az idetelepülő ipari cégek nem magyarországi gépgyártók berendezéseit vásárolják - hacsak azok nem régi, megbízható fejlett országbeli partnereik magyarországi leányvállalatai. Ezen a piacon a referenciák, a sokéves szakértelem és megbízhatóság alapvető fontosságú tényezők, hiszen egy gépberuházás a vállalat jövőbeli működését alapvetően befolyásolhatja. Természetesen lehet sikerrel új céget is indítani, de annak valami olyan speciális tudással kell rendelkeznie, vagy annyira innovatív terméket kell kínálnia, amiért a lehetséges vevők felvállalják az ismeretlenségből adódó kockázatot
– magyarázta a növekvő beruházásokkal párhuzamos csökkenő gépipari mutatókat a GKI kutatásvezetője, Némethné Dr. Pál Katalin.
A működő cégek számát tekintve is általános a visszaesés minden iparágban, mindössze három ágazatot nem érint a csökkenő tendencia: ipari gép, berendezés, eszköz javítása, kommunális tevékenység és az építőipar. Ezek közül is az építőipar mutatta a legnagyobb növekedést, ahol a 2018-as év azonos időszakához képest 1300-zal több cég működött. Mindezért azonban nem a lakásáfa tartósan 5%-on tartása miatt kialakult lakásépítési láz tehető felelőssé, hanem az üzleti és a közfinanszírozású beruházások, de ennek kapcsán a GKI az építőipari konjunktúra tetőzésre számít, így valószínűsíthetően ez a szám a jövőben mérséklődni fog.
Jelentős eltérés van a Magyarországon működő cégek számát tekintve is, e tekintetben nem túl meglepő adat, hogy a főváros és Pest megye messze a többi megye mögé magasodik, míg második helyre a fejlettebb nyugati megyéket képviselő Győr-Moson-Sopron kapaszkodott fel a második negyedévben, amit a Bisnode előző negyedéves jelentése szerint még Bács-Kiskun tudhatott magáénak. A megyék szintjén ugyanúgy megmutatkozott a cégalapítási kedv mérséklődése, mindössze Nógrád megyében tapasztaltak fél százalékos növekedést, ahol magyarországi viszonylatban a legkevesebb, alig több mint 4300 darab cég működik, de az északi-nyugati, déli-keleti tengely által felrajzolt gazdasági kettéosztottsága az országnak további is jól kivehető a hazai GPD-t leginkább gazdagító cégek elhelyezkedésében.
A cégek számának nincs túl sok jelentősége a növekedés szempontjából, hiszen a legnagyobb teljesítményű nyugat-magyarországi megyékben (Győr-Sopron, Vas, stb.) mindenütt 100 ezer alatt van a regisztrált cégek száma
– emelte ki a HelloVidék kérdésére Némethné Dr. Pál Katalin.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy korábbi kutatások már megállapították, hogy a GDP-hez nagyobb arányban hozzájáruló cégek az országban jellemzően azt veszik figyelembe, hogy autópálya legyen a közelben vagy egyéb logisztikai szempontból kedvező helyzetű térségbe települjenek, hogy a nyugat-európai piacot minél könnyebben el tudják érni, mert a magyar piac kis mérete miatt a gazdaságos méretnagyság eléréséhez exporttevékenységet is kell végezniük.
A jelen statisztikai adatokat és a következő éves prognózisokat figyelembe véve a HelloVidék kíváncsi volt, hogy a következő években mely ágazatok lehetnek kiemelkedőek a magyar gazdaságban, amelyek tovább fokozhatnák a még mindig tartós cégalapítási kedvet, amire a következő választ adta Némethné Dr. Pál Katalin: „Nem vállalkoznék arra, hogy megmondjam, mely ágazatokban érdemes most céget indítani. Alapvetően bármelyikben, ha a vállalkozó valóban vállalkozó, tehát lát valahol kielégítetlen keresletet, és úgy gondolja, hogy ő ki tudná szolgálni azt. Ha pedig valójában csak szerencsevadász, akkor a környezetében levő pályázatíró szervezetekkel érdemes felvenni a kapcsolatot, hiszen akkor nem a közgazdasági folyamatok a döntőek.”
Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az utóbbi időszak cégalapításának minden bizonnyal sokat kedveztek az elinduláshoz és további növekedéshez, fejlesztésekhez igénybe vehető EU-s támogatások, amelyek a 2020-as évtől kezdve már jelentősen kisebb összegben állnak majd a magyar pályázók rendelkezésére. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy a 2019-ben még európai uniós szinten is magasnak számító gazdasági növekedés és a konstans növekvő cégalapítási kedv mellett miként befolyásolhatja mindez a jövőben a hazai cégek helyzetét, mennyiben járulhat hozzá a magyarországi cégpaletta szűküléséhez?
Ezt nagyon nehéz megválaszolni, nyilván attól függ, hogy milyen hatással lesz általában a gazdaságra a pályázati pénzek visszaesése. A monetáris politika elkötelezettnek látszik a laza környezet és pénzbőség fenntartásában, ha ez így történik, akkor középtávon (1-2 év) vélhetően nagy változás nem lesz, de hosszú távon vélhetően azért nem lesz fenntartható eladósodás nélkül. Ugyanakkor, ha még visszaszorul is a gazdaságban lévő pénzmennyiség, akkor sem biztos, hogy csökkenni fog a cégalapítási kedv. A korábbi recessziós tapasztalatok azt mutatták, hogy sok vállalkozás indulhat csökkenő gazdasági teljesítmény mellett is. Egyrészt sokan kiszorulnak a munkaerőpiacról, és saját vállalkozással próbálkoznak, másrészt a vállalatok is új lehetőségek, üzletágak indítása irányába fordulnak kieső bevételeik pótlására és ez sokszor új testvér/leányvállalatok alapításával jár
– adott választ a jövőt illetően az Opten céginformációs vezetője, Pertics Richárd.