Varga Szabolcs és Vargáné Topor Erika még 2015-ben költözött le Budapestről a Bács-Kiskun megyei, mindössze alig több mint ezer lelket számláló Tabdira, ahol egy faluszéli kis házban leltek új otthonra. Korábban mindketten végzettségüknek megfelelően alkalmazottként dolgoztak: Erika kertészmérnöki és közgazdász diplomájával projektmenedzserként nagy építőipari kivitelezéseknél a kertészeti és dísznövénytermesztésben jeleskedett, míg Szabolcs agrár-, vadgazda- és növényvédelmi szakmérnökként tanácsadó és területi képviselőként dolgozott. A városi és vidéki életmód közti szakadékról, valamint a gazdálkodó életmóddal kapcsolatos tévhitekről Erika a következőket mondta:
Érdekesen hangzik ez a polgári munka megfogalmazás, egy kicsit azt is sugallja, hogy egy őstermelő valami társadalmon kívüli lenne, sokan ezt is gondolják. Elképzelni sem tudják, hogy valójában mit csinál egy vidéken élő ember, sőt mit csinál egy őstermelő, talán ez is az oka a mai mezőgazdasági helyzetnek is, nincs sokak számára értéke ennek a szakmának, mert nincs mögötte manager végződés.”
Bár a vidéki gazdálkodói léttel sokak álmát váltották valóra, az ennek helyszínéül szolgáló, Bács-Kiskun megyében elterjed forró homoktalaj alacsony termőképessége már igazi kihívás volt a számukra, hogy abban gyümölcsöző oázist teremtsenek. Erika hangsúlyozta, nem kifejezetten ezt a megyét álmodták meg maguknak, egy kiskőrösi munka miatt költöztek Tabdira, viszont idővel az állásról kiderült, nem pontosan olyan, amilyennek először hitték, ezért minden figyelmüket az akkor már másodállásban elkezdett saját vállalkozásukra fordították.
Természetesen egy jobb talaj- és időjárási viszonyokkal megáldott megye sokkal kevesebb fejtöréssel járna. A vad homokon gazdálkodni bitang nehéz és minden tudást össze kell rakni hozzá, amit többnyire nem az iskolapadban szedtünk magunkra, hanem folyamatosan tanulunk. Jóformán minden este a számítógép előtt zajlik, ahol keresés-kutatás van mezőgazdasági, tápanyag-utánpótlási vagy épp növényvédelmi témában. Szabolcs nagy szakértője lett a tápanyag-utánpótlásnak is az elmúlt években, sokan hívják is fel segítségért vagy hívják el a gazdaságukba, hogy a segítségével a termésmennyiséget egészséges és ésszerű keretek között növelni tudják
– mesélte Erika a kezdetekről, és a helyszín nyújtotta kihívások indokolta mindennapos tanulásról.
Nehezített terep, klasszikus agrármódszerek
A most már ötezer négyzetméteren gazdálkodó házaspár a nehezített körülmények között mindennel megpróbálkozott, hogy a terméketlen, vízhiányos talajban minél több és változatosabb növényfajták megteremjenek. Ehhez a kevésbé ismert agrárerdészet módszerét is bevetették, aminek lényege, hogy a gyümölcsfák közé ültetik a zöldségeket, így egyrészt védve vannak az erős napfénytől, és a talaj nedvességtartalma is kedvezőbb a számukra. Erika szerint ez a metódus éppen azért nem terjedt el jobban a gyakorlatban, mert a vegyeskultúra hátráltatja a könnyű betakarítást és a növényvédelmet, és egy teljesen más gondolkodást igényel a gazdálkodótól, aminek a kultúrája nincs meg a magyar mezőgazdaságban.
Míg nálunk a cél, hogy kis felületen a lehető legnagyobb termésmennyiséget hozzuk le a feldolgozáshoz, addig a klasszikus mezőgazdaságban a megaméretű földeken fillérekért termelnek frisspiacra tömeget - lásd a mostani dinnye-, alma-, szilva- vagy épp meggyárakat. A kettő már ebben a gondolkodásban is eltér. Mivel mi feldolgozunk, relatív sokkal kevesebb felület is elegendő a termelésre, mert más az értékesítési ár, más az árrés az előállítás és a termék között
- tett különbséget a két gazdálkodási forma között Varga Szabolcs. Mindazonáltal hangsúlyozták, hogy ez a technológia nem költségigényesebb, mivel nagyságrendekkel kevesebb a gépi munka, emellett a termelő senkitől nem függ a betakarításkor.
Egy másik kevésbé bevett eljárást is bevetett Szabolcs a növényvédelem érdekében, úgynevezett permakultúrával, növénytakarásos módszerrel igyekeznek megóvni a talaj nedvességtartalmát és a növények kisülését. A segítő növények alkalmazása sem ismeretlen a számukra, amivel egyes növények kártevőit igyekeznek távol tartani, bár Erika szerint ez sem jelent 100%-os védelmet a gyakorlatban:
Egy ilyen rendszer lehetőséget teremt a szigetszerű növényvédelemnek. Például vegyük a kukoricát és a sarkantyúkát. Mivel a poloska imádja, sokkal jobban, mint más növényeket, így sokszor elég csak erre a két növényre tenni a fókuszt a növényvédelemnél. De ettől még mondjuk a hernyókártétel nem lesz kevesebb, sőt, egyes kombinációkat kifejezetten szeret, így a növényvédelemben nem úszunk meg feltétlen kezeléseket, de teljesen másképp, ökológiai rendszerben végezzük. Természetesen nagyságrendekkel kevesebb a vegyszeres kezelések száma, idén volt már a kritikus időjárási viszonyok miatt is, de előtte években vegyszerhasználat nélkül ment végig a szezon
- mesélte a HelloVidéknek Szabolcs.
Kemény munka az év 365 napján
A fél hektáros területen a termelés rendkívül intenzív, több mint 100-féle zöldséget és egyéb feldolgozásra szánt alapanyagot termesztenek, köztük 40-50 fajta chilipaprikát, de legalább ennyire rúg a fűszernövények száma is.
Saját fajtanemesítéssel is foglalkozunk, hogy a homokon termesztést tökéletesítsük, mert itt kiemelten fontos a szárazságtűrés, és ehhez olyan fajta kell, ami szárazságtűrés mellett is jól muzsikál mind méretben, mind hozamban, mind beltartalomban, aromában, ízvilágban
– hívta fel a figyelmet a megtermelt növények kiválasztásánál egyik kulcsfontosságú szempontra Erika. Hangsúlyozta továbbá, hogy frisspiacra nem termelnek, csak feldolgozott termékeket értékesítenek, így az újításnak számít, hogy az idei évtől éttermek részére fognak friss chilipaprikát eladni.
Bár a homoktalajon valóságos oázisként zöldellő növényrengeteg mindössze ötezer négyzetméterre rúg, az intenzív termelés miatt a sorok szorosan futnak egymás mellett, így a megszokotthoz képest nagyobb termésátlaggal is számolhatnak, de ez a munka elmondásuk szerint még mindig bőven elég két ember számára. Erika a HelloVidék kérdésére elárulta, a szüret idejére, ha találnak embert, akkor lesz plusz segítségük a munkában, de addig inkább mindent maguk végeznek a szaktudás kiemelt szerepe miatt.
Itt nincs a szüreten kívül igazán idénymunkásnak való feladat, sok olyan fűszernövényünk is van, amit nem is ismernek (fel), volt már, hogy az egészet kigyomlálta, aki jött, mert gyomnak nézte. Ez több tízezres kár is olyankor
– számolt be rossz tapasztalatáról a házaspár. A fél hektárnál azonban nem szeretne megállni a Varga család, mert már az idei évi növekedésük is azt mutatja, hogy jövőre talán megérné kibővíteni a meglévő termőterületet.
Természetesen van a fél hektár felett is már tervünk, hogyan állunk át egy még nagyobb volumenre, de erről a területről le lehet hozni annyi alapanyagot, hogy bőven túltermeljük a kistermelői szintet, ha jó a szezon
– számolt be a termelési volumen nagyságáról Erika.
Bár a termesztési folyamat a hideg évszakban átmenetileg leáll, a munka télen is a lehető legnagyobb fordulatszámon pörög. Szezontól független elérhető a kertészeti és gasztromagazinjuk, valamint szaktanácsadással is foglalkoznak, ami terén a tél ugyanúgy munkaigényes már csak a metszés miatt, valamint a termékfejlesztés is egész éves munkát kíván. Előfordult már, hogy a cukkini árzuhanása miatt abból készítettek melegszendvicskrémet és ez adta egy lekvár alapját is, de emellett más különlegességeket, például a Rumos diólekvárt és a Mandulás-marcipános szirupot arannyal is sikerre vitték. Ennek kapcsán Erika elárulta, van olyan termék, amivel kifejezetten piaci igényeket elégítenek ki, míg más egyelőre csak réspiaci árunak számít Magyarországon.
Nem a technológia, géppark fejlesztése viszont a lényeges itt, hanem a feldolgozás tökéletesítése, a hordós fermentálások tökéletesítése például. Hogyan találjuk ki őket? Ez csak kreativitás kérdése: alkotunk, mindig eszünkbe jut valami izgalmas fűszerezés, kísérletezünk, de ez szemmel láthatóan működik. Ezekkel a termékekkel nemzetközi arany- és ezüstérmeket hoztunk már haza, ami azt jelenti, hogy minden lekvárunk jelenleg nemzetközi érmes, ami nagy büszkeség is nekünk
- fűzte hozzá Erika.
A négy éve Tabdin gazdálkodó házaspár olyannyira sikerre vitte a fővárosi polgárból vidéken igazi gazdálkodóvá avanzsált modellt, hogy tapasztalataikat már egy könyv formájában is összegyűjtötték, segítve ezzel a hasonlóan nagy lépésen gondolkodókat. Bár az önfenntartó életmód sokak számára vonzó lehet, ám Erika szerint nem feltétlenül való mindenkinek, ezért a következőt tanácsolta azoknak, akik ilyesmin törik a fejüket:
Vagy csinálja, lépje meg, vagy ne, de ne próbálja és ne törje rajta a fejét. Ha nem jön belülről úgy igazán, akkor még évekig a karosszékben fog ücsörögni. A könyvben van egy Önismereti Tervező is, ami segít összegezni a gondolatokat az életmódváltás terén. Segít átbillenni a holtponton vagy épp rájönni arra, hogy valójában ez csak egy idilli álom, de nem az álmodozónak való élesben. Sokan azért adják fel, mert csak a lila ködöt látják ebből az egészből, pedig ez keményebb annál. Ezt valaki vagy szeretni fogja, vagy menekül vissza a nagyvárosba. Köztes állapot nincs.
Címlapképünk illusztráció (Forrás: Shutterstock)